5 izgalmas tény a gesztenyéről, amit lehet, hogy eddig nem hallottál

Nem közeli rokona a vadgesztenyének

A szelídgesztenye a bükkfafélék családján belül a Castanea nemzetségbe tartozik. Több ezer évig is elélhet, Kőszegen és környékén akár 6-700 éves példányai is előfordulnak, pedig eredetileg nem ezen a vidéken őshonos, hanem inkább Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Európában. Bár a termésük küllemre hasonló a vadgesztenyével, mégsem közeli rokonok. A vadgesztenye a szappanfavirágúak közé tartozik, a termése emberi fogyasztásra nem alkalmas.

A szelídgesztenye nagyjából csak az 5.-15. évben hozza meg első termését, addig csupán költséget jelent a gazdái számára. Ezután azonban egy jól fán évente 40-60 kg gesztenye is megteremhet.

Segíti a hasi zsír lebomlását

A szelídgesztenye C-vitamin-tartalma jelentős, a málnáéval és a ribizliével vetekszik. Termés aktívan hozzájárul a test természetes zsírégető folyamataihoz is. B-vitaminban és kalciumban szintén gazdag, de bőven található benne kálium is, így vízhajtóként is hatásos lehet.

Zsír- és koleszterintartalma kifejezetten alacsony, annál több benne azonban az élelmi rost. Ezek Hatékonyan ellenállnak az emésztőenzimeknek, így lebomlás nélkül jutnak a bélcsatornába, ahol kimossák a megrekedt salakanyagokat és fokozzák a bélmozgást, ezzel pedig felgyorsítják az anyagcserét és segítik a hasi zsír lebontását is.

Búza helyett gesztenye

A szelídgesztenye ősidők óta él Közép- és Dél-Európában, már a történelem előtti időkben is fontos táplálékunk volt. A szántóföldi művelésre alkalmatlan területeken élők számára a szelídgesztenye a gabonát és a burgonyát helyettesítette. A parasztcsaládokban jellemző volt, hogy a szárított gesztenyéből készült lisztből sütötték a kenyerüket - ami manapság a paleolit táplálkozás egyik alaplisztje.

Erre érdemes figyelni

Szeptember végétől nagyjából márciusig kapható a piacokon.

Vásárláskor érdemes a figyelni arra, hogy nagy szemeket vegyünk, amiken nincsenek sérülések. A jó gesztenye fényes, kívülről kissé olajos tapintású, a felülete sima és feszes.

Otthon a frissességét megvizsgálhatjuk a vízben is, ha felemelkedik a felszínre, már romlott. A gesztenyebél ideális esetben krémes-fehér színű, húsos, sűrű. Ha már nem ehető, arról a penészes szaga is árulkodik.

Húspótlónak is kiváló

Mi főként édességként vagy sütve fogyasztjuk, pedig ennél jóval sokoldalúbb.

Korzikán gesztenyesört, gesztenyemézet és lekvárt is készítenek belőle.

A franciák köretként is fogyasztják: az áttört gesztenyét vajon párolt hagymához adják, sózzák, borsozzák, és tejszínnel keverik.

Az angolszász vidékeken pedig szívesen használják töltelékbe, akár hússal kombinálva: az ünnepi pulykasült töltelékébe is gyakran kerül belőle.

Ezek mellett húspótló ételek, levesek, mártások, párolt köretek készítéséhez is kiváló.

HOGYAN SÜSSÜNK OTTHON GESZTENYÉT? HASZNOS TIPPEK ÉS TRÜKKÖK >>>

GESZTENYE-KEDVENCEK - receptválogatás >>>

11 GESZTENYÉS DESSZERT, AMINEK KÉPTELENSÉG ELLENÁLLNI >>>