Mátrai borzaska

Holstein szelet

Tartármártás házi majonézből

Puncstorta

Szilvalekváros tepertős papucs

Klasszikus csülök pékné módra

Almás pite - a hagyományos recept

Lencsegolyók sütőtökpürével

Rántott karfiol

Apfelstrudel, az osztrák, húzott almás rétes

Mézes-mustáros csirkemell

Csokis muffin

15 perces banános palacsinta

Káposztás tészta egyszerűen

Párolt lilakáposzta

Francia hagymaleves sajtos pirítóssal

Fahéjas tekercs (cinnabon)

Pincepörkölt csülökből és lapockából

Diéták

4 súlyos betegség, amit elkerülhetsz az időszakos böjttel

Frissítve: 2024. 07. 17.

időszakos gyógytea egészségügyi hatások böjt

Bár sokan diétaként tekintenek rá, a böjt célja elsősorban nem a súlycsökkentés, az csupán egy áldásos mellékhatása lehet ennek az elsősorban a testi (és lelki) megtisztulást támogató folyamatnak, aminek rendszeres alkalmazásával, egy kutatás szerint, nagyon komoly, az életünket veszélyeztető betegségeket is meg tudunk előzni.

Bizonyára mindannyiunk életében volt már rá példa, hogy egy-egy időszakban megvontunk magunktól bizonyos ételeket, míg más típusúakat pedig előnyben részesítettünk. Akár vallási meggyőződésből, akár fogyási szándékkal, akár csak egy tisztítókúra erejéig, de koplaltunk ‒ gyors fogyást, tisztulást remélve.

Hosszú távú hatások

Bár kiemelkedő fogyási eredményeket nem tudunk felmutatni egy-egy böjti időszak után, mégis érdemes néha kipróbálni. A Floridai Egyetem doktorainak klinikai kutatásai szerint a sejtek egészséges működéséért sokat tehetünk az időszakos böjtökkel - írja a Diéta és Fitnesz.

Több hasonló vizsgálatot is végeztek, végül arra az eredményre jutottak, hogy az egészségre is kedvező hatással lehet az időszakos böjt. Ha például heti egy napon nem eszünk semmit, csak vizet vagy gyógyteákat fogyasztunk,

csökkenthetjük a diabétesz kialakulásának veszélyét,
javíthatjuk az inzulinérzékenységet,
csökkenthetjük a koleszterinszintet
a magas vérnyomást.

Mi a böjt?

A böjtölés egyfajta koplalási fázis, kalóriamegvonás, ami bizonyos állatkísérletek szerint (majmokon és egereken próbálták) jótékony hatással bír a szervezetre. A rendszeres böjt hívei állítják, az emberi szervezet meghálálja, ha egy ideig megvonják tőle az ételt.A böjtölés akár életmóddá is válhat, ha például az év bizonyos szakaszaiban, időről időre átesünk egy ilyen kúrán. Ennek célja elsősorban az egészségmegőrzés lehet, és nem a súlyvesztés. Nem is jelent feltétlenül minden esetben teljes ételmegvonást: a megszokott napi kalóriabevitel 25‒45 százalékát esszük meg. Ez a mennyiség még megfelelő mértékű tápanyagot tartalmaz, hogy kellő energiánk legyen a napi teendőkhöz.

Így vágj bele a böjtölésbe!

Nagyon fontos leszögezni, hogy, bár több kutatás alátámasztja az időszakos böjtök hatékonyságát, senkinek nem ajánljuk, hogy egyik napról a másikra belevágjon. Mindenképpen konzultáljunk a böjt előtt az orvosunkkal. Kiemelten fontos ez a várandós nők, illetve a cukorbetegek esetében. Ahogyan nem ajánlott a böjt kipróbálása azoknak, akik korábban valamilyen étkezési rendellenességgel (anorexia, bulimia) küzdöttek.

A böjtre inkább tavasszal és nyáron szánjuk rá magunkat, egyes böjtidőszakok között pedig hagyjunk ki pár hetet.

Ha egyeztettünk az orvosunkkal, válasszunk ki egy napot (24 óra) vagy egy napszakot (16 óra) a héten, amikor kevesebbet vagy egyáltalán semmit nem eszünk. Ezeken a napokon – ha nem a teljes koplalás mellett döntünk – csökkentsük 25‒50 százalékkal a kalóriabevitelt. Vagyis, ha átlagosan 1500‒2000 kalóriát viszünk be, ezeken a napokon ez a mennyiség legyen csak 5-600 kalória (maximum 1000).

A legnépszerűbb az időszakos böjtök közül az 5:2 diéta, vagyis öt napon át rendesen étkezünk, az utolsó két nap pedig böjtölünk (körülbelül 600 kalória elfogyasztásával) - erről a módszerről itt írtunk részletesen.