7 tévhit az ételmérgezésről, amit lehet, hogy te is igaznak hiszel

Valahányszor a környezetünkben ételmérgezéses megbetegedés történik, azonnal komoly információáradat zúdul ránk. Mindenki tudni véli, hogyan betegedett meg az illető, mi okozta a panaszokat és persze a gyógyításra is mindig akadnak tuti tippek. Egy állapotról túl sok hamis információ birtokolni azonban legalább olyan rossz, mint túl keveset tudni – pont ezért tisztázzuk most a tévedéseket.

1: „Az utolsó étkezéssel volt a gond”

Sokan azt feltételezik, hogy az utolsó étkezés az oka a rosszullétüknek, ez azonban nem mindig igaz. Egyes baktériumoknak ugyanis viszonylag sok idő kell, míg elszaporodnak, és a hatásuk észlelhető. Tehát egy esti rosszullét esetében nem feltétlenül az ebéd a ludas: előfordulhat, hogy már 1-2 nappal korábban megtörtént a fertőzés.

2: „Az ételmérgezés csak éttermekben fordul elő”

Mindenki nagyon biztos magában, abban, hogy az otthonában minden higiéniai előírást betart. Ennek ellenére meglepően magas az otthoni megfertőződések száma. Elég egy apró figyelmetlenség, és már kész is a baj. Hogy mire gondolunk? Nem mossuk le jól a vágódeszkát, amin a csirkehúst feldolgoztuk, majd ezen vágjuk a salátát – a baktériumok máris vándorlásnak indultak. Vagy picit tovább hagytuk a pulton az ebéd maradékát, mielőtt a hűtőbe tettük volna – ennyin múlhat az emésztőrendszer egészsége.

3: „Megkóstolhatjuk az ételt, hogy megtudjuk, elkészült-e már”

Nem ajánljuk, hogy megkóstoljuk a csirkét péládul, hogy átsült-e. Az élelmiszer belső hőmérsékletének ellenőrzésének helyes módja egy hőmérő! Csak ezzel tudod biztonságosan megnézni, hogy az étel belül is átsült-e.

4: „A vegetáriánusokat nem veszélyezteti az ételmérgezés”

A zöldségek és gyümölcsök ugyanolyan valószínűséggel okozhatnak ételmérgezést, mint a húsok – sőt, még a főtt rizsben is elszaporodhatnak bizonyos baktériumok. Az étel megfertőződésének esélye kevésbé függ az étkezési preferenciákól, sokkal inkább a főzési technikától és a higiéniától.

5: „Ha evés előtt kezet mosunk, biztonságban leszünk”

Az étkezés előtti kézmosás jó gyakorlat, de sajnos nem véd meg az ételmérgezéstől. Mi van például, ha az, aki dolgozott az étellel, nem mosott kezet? Vagy ha a nyersanyagokon a helytelen kezelés miatt már elszaporodtak a baktériumok? Amit tehetünk: főzés előtt, közben és után, a fürdőszoba használata után, étkezés előtt és háziállat érintése után mindig mossunk kezet! Ezenkívül meg kell mosni a friss zöldségeket és a gyümölcsöket, a konyhai eszközöket, a konyhapultot tisztán kell tartani, hogy csökkentsük a baktériumok növekedésének és szaporodásának kockázatát.

6: „A romlott ételnek rossz szaga van, és a látványa sem jó”

A frissnek tűnő étel is lehet fertőzött! A baktériumokat a szemünk nem látja, így nem lehet megállapítani, hogy elkezdtek-e szaporodni az élelmiszerben.

7: „A műanyag vágódeszka higiénikusabb”

Az emberek gyakran összehasonlítják a műanyag és a fa vágódeszkák biztonságosságát, mondván, hogy az előbbi élelmiszer-biztonsági szempontól jobb, ám erre nincs tudományos bizonyíték. Fontos, hogy minden használat után mossuk el alaposan a vágódeszkákat, ha lehet, fertőtlenítsük is őket. Legyen külön deszka a főtt és nyers alapanyagokhoz, külön a húsokhoz és zöldségekhez, így megakadályozható a keresztszennyeződés.

(Borítókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

• KÉSZ BAKTÉRIUMTANYA A TELEFONTOK: HA MÉG SOSE TAKARÍTOTTAD, MOST TISZTÍTSD MEG!>>>
• A TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS ELŐTT: 10 DOLOG AMIT 10 PERC ALATT MEGTISZTÍTHATSZ>>>
• ÍGY TÁVOLÍTHATOD EL AZ ODAÉGETT CUKROT A SERPENYŐBŐL – VIDEÓN MUTATJUK A TRÜKKÖT!>>>