Rejtett alkohol található sok élelmiszerben, nem is gondolnád, mennyi ételt érint

A boltok polcain számtalan olyan termék található, melyekbe kerül úgynevezett rejtett alkohol. Ezek nem elsősorban alkoholos élelmiszerek, azaz nem a konyakmeggyről van szó, hanem olyan hétköznapi termékekről, mint a kenyerek, készételek vagy éppenséggel az édességek. Van, aki egészségügyi szempontból, más a vallása miatt vagy személyes okokból tartózkodik az alkoholfogyasztástól, így számukra lehet rossz hír, hogy ezentúl érdemes alaposan is átolvasni az árucikkek összetevőlistáját.

Miért kerül alkohol egy élelmiszerbe?

Az Agrofórum cikke szerint az alkoholt az élelmiszeripar a gyártás során sok más mellett elsősorban tartósításra is használja, többnyire a pékáruk, előre csomagolt kenyerek esetében. A csomagolás belső felületét rendszerint alkohollal kezelik, hogy megakadályozzák a penészgombák elszaporodását, ezzel is meghosszabbítva a termék eltarthatósági idejét.

Egy édességbe vagy pékáruba aromaként is kerülhet alkohol. Legyen szó mesterséges vagy természetes aromáról, az alkoholos kivonatok plusz ízt kölcsönöznek süteményeknek, édességeknek, készételeknek. Az otthoni sütés és főzés során mi magunk is használunk ilyen termékeket, elég csak a mezei vaníliaaromára gondolni, amiben szintén található csekély mennyiségű alkohol.

Az alkohol mindezek mellett szeparálóanyagként is funkcionálhat a cikk szerint, ennek hozzáadása megakadályozhatja az élelmiszerek összetapadását, a csomósodást.

Hogyan ismerjük fel a rejtett alkoholt az élelmiszerekben?

A termékek címkéjén található összetevőlistát érdemes böngészni, a felsorolásban ugyanis ott lesz az alkohol valamilyen formában, vagy néven. Az alkohol jelenlétére utal többek között az etanol, az etil-alkohol, a benzil alkohol (E1519), a borkősav (E334), de előfordulhat, hogy konkrét italnevet olvashatunk a listában, mint például amaretto, whisky vagy brandy.

Mennyire veszélyes a rejtett alkohol?

Az aromáknál használt alkohol mennyisége a gyártási folyamat során elpárologhat, főként akkor, ha a terméket hőkezelésnek veti alá, azaz megsütik. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által engedélyezett adalékanyagok esetében az alkoholtartalom legfeljebb 0,2 térfogatszázalék lehet, ami nem érzékelhető ízben, szagban vagy hatásban – írja az Agrofórum.

Az élelmiszerek esetében viszont az alkohol jelenlétét csak akkor kell megjelölni, ha az összetevők listájában különálló anyagként szerepel. Ha az alkohol csak technológiai segédanyagként vagy aromahordozóként van jelen, akkor a mennyisége általában nem éri el azt a szintet, amely érzékszervileg is észlelhető lenne.

A legtöbb élelmiszerben található, a gyártás során használt alkohol koncentrációja annyira alacsony, hogy nem jelenthet valós veszélyt, hatása össze sem hasonlítható például a szeszes italokkal, akár a sörrel, borral vagy töményekkel.