Döbbenet: az étrend is befolyásolhatta Suhajda Szilárd tragédiáját?

Suhajda Szilárd nem most először kísérelte meg a csúcstámadást, ám amikor 2017-ben Klein Dáviddal együtt mászott a Mount Everesten, akkor úgy döntött, visszafordul. Idén azonban serpák segítsége és pótlólagos oxigén nélkül indult útnak és nem akart meghátrálni, hiszen elképesztő munkát tett bele mind a felkészülésbe, mind pedig a csúcstámadásba. Kollár Lajos hegymászó, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciójának alapítója a Origo Sportnak azt nyilatkozta, hogy "megérti Suhajdát, hogy nem tudott visszafordulni".

A korábbi csúcstámadás, azaz 2017 idején Suhajda és Klein is visszafordult, ám a velük egyidőben indult amerikai hegymászó Adrian Ballinger oxigénpalack nélkül megmászta a Mount Everestet. Ballinger nem először járt a hegy csúcsán, de akkor először érte el a világ tetejét palack nélkül.

Mi történik testünkkel a magasban?

Minél magasabbra megyünk, annál alacsonyabb a légnyomás, és a közhiedelemmel ellentétben nem ritkul a levegő oxigéntartalma, pusztán csökken ennek a gáznak nyomása. A kisebb nyomású oxigénből pedig kevesebb jut át a tüdőből a vörösvérsejtekhez, azaz a vérünkbe. Ehhez a szervezet nehezen tud alkalmazkodni, de nem lehetetlen hozzászoktatni magunkat.

4000 méter az a magasság, ahol már minden átlagembernél jelentkeznek a magashegyi betegség tünetei, és minél feljebb megyünk, annál erősebbek lesznek a panaszok. Ilyen a magas pulzusszám, a ködös, lassult gondolkodás és az erek tágulata. Mindezek nem ritkán még orvosi segítség mellett is halálhoz vezethetnek.

Az Everest halálzónájában, 8000 méter fölött semmihez sem hasonlítható körülmények közé kerül az emberi szervezet. Az emésztőrendszer alig működik, a mászónak hányingere lesz és semmilyen táplálékot nem tud a szájába venni. Ha csökken a szervezet energiaszintje és elfogynak a glikogéntartalékok, akkor a test túlélőüzemmódba kapcsol és centralizálja a keringést. Ez azt jelenti, hogy kevesebb vért juttat a végtagokba – írja a paleomedicina.com a mensjournal cikke nyomán.

Hogyan lehet ehhez hozzászokni?

A legmagasabb, adaptációval korrigálható magasság, ahol huzamosabb ideig képes lehet élni az ember megközelítőleg 5700-6000 méter. Ehhez, vagy az ennél magasabbra jutáshoz azonban át kell alakítani a szervezet működését, hogy ne szénhidrát, hanem zsíralapon működjön.

A zsíralapú vagy keto étkezés során a szervezet az energia előállításához kevesebb oxigént használ, és a szénhidrátalapú étrendhez képest kisebb tömegű élelmi anyagra van szüksége a szakportál szerint.

Az amerikai hegymászó, Adrian Ballinger a sikertelen csúcstámadás után szakemberek segítségével átalakította étrendjét és életmódját, azaz átállt a ketogén táplálkozásra. A szénhidrátbevitelt 10% alá csökkentette, a napi elfogyasztott ételei további 30%-át fehérjék, 60%-át pedig zsírok alkották. Ballinger egy átlagos nap 4000 kalóriát fogyasztott a felkészülés során, az étrendjének sarokköveit pedig a húsok, a magvak, az avokádó, a vaj és a sajt jelentette.

Intenzív helyett lassú edzés

Az étkezés önmagában nem elégséges, ezért Ballingernek a tréningmódszerein is változtatnia kellett. A szakemberek tanácsára elhagyta a túl sok, magas intenzitású gyakorlatokat és "lelassult". A pulzusszámát az edzések 80%-ban 135 alatt kellett tartania, ugyanis csak így tudta fejleszteni a lassú, zsírral működő izomrostokat, melyek szükségesek a hegymászáshoz.

Ballinger a reggel kezdődő 3-7 órás edzések során többnyire egyáltalán nem evett, az éhezéses edzések pedig hozzásegítették a zsíralapú anyagcseréhez való alkalmazkodáshoz. Az újfajta edzésmódszer és hegymászók által alkalmazott étrendről eltérő, ketogén diéta végül sikert hozott, ugyanis az amerikai hegymászó életében először, oxigénpalack nélkül elérte a Mount Everest csúcsát.

Azt nem tudni, a fiatalon elhunyt Suhajda Szilárd milyen étrendet követett, egyáltalán a szénhidrátalapú táplálkozás okozhatta-e a tragédiát, de mint az amerikai mászó példáján látszik, az étrend odafent extrém módon befolyásolja az állóképességet.

Borítókép: MTI

Ajánljuk még:

• SEMMI SZÉNHIDRÁT ÉS SOK ZSÍR – HOGY MŰKÖDIK A KETOGÉN DIÉTA? >>>
• EZEKET AZ ÉTELEKET EHETED ÉS EZEKET TILOS, HA KETO DIÉTÁZOL! >>>
• KETO DIÉTA: VESZÉLYES LEHET AZ EGÉSZSÉGRE >>>