Dió és mediterrán diéta a szívért

A metabolikus szindróma gyűjtőfogalom, mely alatt több, egyenként is kardiológiai rizikófaktornak számító egészségügyi probléma – köztük a hasi elhízás, magas koleszterinszint, magas vérnyomás és magas vércukorszint – együttes előfordulását értjük. Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a mediterrán típusú étrend – mely gabonafélékben, olíva olajban, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, ajánlja a rendszeres hal- és alkoholfogyasztást, ám tejtermékekből, húsfélékből és édességekből csak mérsékelt mennyiséget tartalmaz - csökkenti a metabolikus szindróma kialakulásának veszélyét.

A mostani vizsgálatba 1224, 55-80 év közötti, a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében magas kockázati csoportba tartozó beteget vontak be. Véletlenszerűen osztották a résztvevőket három csoportba: a kontroll csoportnak zsírszegény diétát, az egyik vizsgálati csoportnak mediterrán étrendet heti egy liter olívaolajjal, a másiknak szintén mediterrán étrendet, azonban itt napi 30 g dió- és mogyorófélékkel kiegészítve javasoltak. A vizsgálat kezdetén a résztvevők 61,4 százalékánál teljesültek a metabolikus szindróma kritériumai. Egy év elteltével a diós csoportban 13,7 százalékkal, az olívaolajas csoportban 6,7 százalékkal, a kontroll csoportban pedig 2 százalékkal csökkent a metabolikus szindróma előfordulása. Egyik csoportban sem változott a résztvevők testsúlya. A nagy derékkörfogattal, magas trigliceridszinttel rendelkező, vagy magas vérnyomásos betegek száma azonban csökkent a diót fogyasztóknál a kontroll csoporthoz képest.

Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a dióval kiegészített mediterrán diéta javítja a metabolikus szindróma egyes aspektusait, így az oxigénszabadgyökök által okozott sejtkárosodást, az inzulinnal szembeni ellenállást és a krónikus gyulladást. Az eredmények szerint tehát az eddig ajánlott zsírszegény és szénhidrátgazdag étrendnél előnyösebb a kalóriákat nem szabályozó, zsírdús, hagyományos mediterrán étrend dióval kiegészítve, vonta le a következtetést Dr. Jordi Salas-Salvado, a Rovira i Virgili Egyetem kutatója, az Archives of Internal Medicine decemberi számában megjelent cikk társszerzője.

Forrás: Medipress