Bioban az egészség? Bioélelmiszerek kontra tömegtermeléssel gyártott élelmiszerek

Az elmúlt évtizedekben számos tudományos kutatás született, amelyekben kiemelten vizsgálták miként hatnak a növényi és állati eredetű élelmiszerek beltartalmára az egymástól jelentősen eltérő gazdálkodási módok, valamint az eltérő tápanyag utánpótlási és növényvédelmi gyakorlatok.

A nemzetközi és hazai összehasonlító vizsgálatok eredményeiből most az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársa, Györéné Dr. Kis Gyöngyi publikált összefoglaló elemzést.

Bio kontra szokványos – az alapvető különbségek

Mielőtt összegeznénk, hogy a két gazdálkodási mód termékei között miben és milyen mértékben találtak a kutatók táplálkozási szempontból jelentős különbségeket, érdemes tisztázni, hogy miben tér el leginkább a bio és a szokványos, iparszerű élelmiszertermelési mód.

A bioélelmiszer – más néven ökológiai, vagy öko élelmiszer – olyan gazdálkodási és élelmiszer-termelési rendszer terméke, amely tiltja, illetve korlátozza az egészségre és a környezetre potenciálisan veszélyes anyagok és technológiák használatát. Ide tartoznak a növénytermesztésben a szintetikus kémiai növényvédő szerek, műtrágyák, a genetikailag módosított szervezetek és származékaik; az állattartásban a mesterséges állatgyógyászati készítmények, a hormonok és hozamfokozók; az élelmiszer-feldolgozásban számos szintetikus adalékanyag, és az ionizáló sugárzás használata is. Fontos hozzáadott értéket képvisel, hogy az ökológiai termelés a szokványosnál magasabb állatjóléti szabványokat alkalmaz (pl. szabad kijárás, megfelelő élettér előírása, csonkítás, kurtítás tiltása). Mindezzel elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A biopiac szereplői szigorú jogszabályi feltételek mellett végzik tevékenységüket, amelyek betartását fokozott ellenőrzés és tanúsítás kíséri a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig.

A konvencionális, más néven szokványos, azaz a vegyipari eredetű anyag- és energiafelhasználásra alapozott mezőgazdasági termelés és termékei köztudottan a legelterjedtebbek világviszonylatban. Itt elsődlegesen a terméshozam maximalizálása és az árak alacsonyan tartása a cél, így sok esetben a minőség helyett a mennyiség kerül előtérbe.

Különböző beltartalmi értékek

A nemzetközi tudományos kutatások az élelmiszerek olyan táplálkozási szempontból értékes összetevőinek összehasonlításával is foglalkoztak, mint a makrotápanyagok (pl. fehérjék, szénhidrátok és zsírok), az ásványi anyagok és a másodlagos anyagcseretermékek (pl. antioxidánsok, polifenolok). Az eredmények alapján a bio és konvencionális zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék szénhidrát- és fehérje-tartalmában általában nem mutatható ki szignifikáns eltérés.

A szakirodalom alapján a bio és a konvencionális élelmiszerek beltartalmi összetevői között vannak olyanok, amelyeknél tudományosan is megalapozott különbség állapítható meg. Ide sorolható például a bio zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék nagyobb fitovegyület-tartalma, melyek antioxidáns tulajdonságaik révén jelentős egészségvédő hatású komponensek. Ezen túl a bio húsoknak és tejtermékeknek nagyobb az omega-3 zsírsav-koncentrációja, a bio gabonaféléknek pedig kisebb a kadmium-tartalma.

Mi a helyzet a növényvédőszerekkel?

Fontos kiemelni a bio zöldségek és gyümölcsök kisebb növényvédőszer-maradék-tartalmát is. A bioélelmiszerek fogyasztása igazoltan csökkenti a növényvédőszer-maradékoknak való kitettséget. A gyakorlatban és a kutatásokból is látszódik, hogy ez a beltartalmi tulajdonság a bioélelmiszer-fogyasztók körében a legjelentősebb választási és értéknövelő tényező.

(Borítókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

• Gyomirtás vegyszerek nélkül – próbáld ki ezeket a módszereket, megdöbbensz az eredményen!>>>
• Ez aztán a piszkos 12, avagy a legszennyezettebb élelmiszerek listája>>>
• Ha ezt teszed a málnabokor alá, roskadozni fognak a gyümölcstől az ágak>>>