Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos állásfoglalására alapozva az Európai Bizottság engedélyezte a gyártóknak, hogy 2023. január 24-től a házi tücsökből készített, részben zsírtalanított port emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben is felhasználja – írja a life.hu.
Egy nem sokkal későbbi döntés értelmében pedig a lisztféreg fagyasztva, szárítva, porítva, továbbá paszta formájában is előfordulhat majd az európai uniós élelmiszerekben.
A Bizottság határozatát az indokolja, hogy az EFSA szerint az étkeztetési célokra jóváhagyott ízeltlábúak megfelelő formában történő fogyasztása semmilyen veszélyt nem rejt magában. Bár a felmérések azt mutatják, hogy meglehetősen idegenkedünk a különböző rovarok fogyasztásától, az bizonyos, hogy a rovartenyésztés elterjedése a húsiparral szemben számos, környezetvédelmi szempontból előnyös következménnyel járna.
A válasz, szerencsére, nem. Természetesen az is előírás, hogy a gyártóknak egyértelműen fel kell tüntetniük a nem túl étvágygerjesztő alapanyagok meglétét az adott termékben, tehát ha vásárláskor végigbogarásszuk az összetevők listáját, úgy később nem érhet meglepetés. Az ételallergiával élőknek feltétlenül át kell olvasni az árucikk csomagolásán található címkét – különösen a rákfélékre és a poratkára allergiásoknak, mivel ettőlfogva bármilyen tartós, illetve késztermék tartalmazhat rovarfélékből álló adalékanyagokat.
Sőt, tulajdonképpen már most is vannak olyan E-számos összetevők, amelyeket különböző rovarok felhasználásával állítanak elő. Ilyen például a kármin (E-120) vagy a sellak (E-904). Előbbi egy vörös színezék, amit Mexikóban őshonos bíbortetvekből készítenek, utóbbit pedig fényezőanyagként használják, mégpedig a délkelet-ázsiai lakktetű testének váladékát kinyerve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.