Kiderült, meddig áll el a lejárt tojás

Alapanyagok és már kész ételek, számtalan minden megtalálható egy konyhában. A legalapvetőbb dolgok, mint például a liszt, a cukor, a tej, az olaj vagy a tojás minden magyar háztartásban ott vannak a polcon vagy a kamrában. Ezekkel viszonylag jól tudunk bánni, ritkán okoz megbetegedést a helytelenül tárolt, vagy romlott liszt, a savanyú tejet, a záptojást is kiszúrjuk, de jó lenne elkerülni, hogy bármely élelmiszer megromoljon és a kukába kerüljön. Ebben nagy segítség a minden terméken és csomagoláson elhelyezett lejárati idő.

Vannak azonban olyan élelmiszerek, melyek a lejárati idő után is fogyaszthatóak, így nem kell azokat azonnal a kukába dobni. A lejárt tojás, szendvicskrém, kolbász vagy szalonna is ehető még a csomagoláson feltüntetett dátumot követően. A Nébih Maradék nélkül programja nemrég közzétett egy frissített listát a leggyakoribb, legnépszerűbb élelmiszerekről, hogy azok meddig állnak el a lejárat után. Meddig áll el a tojás, a vajkrém, a szalonna vagy éppenséggel a száraztészta?

Meddig állnak el az élelmiszerek a lejárati idő után?

Az alapvető élelmiszerek, mint a tojás, a liszt vagy a fagyasztott termékek a lejárati idő után is fogyaszthatóak, ám csak korlátozott ideig, sőt minden esetben ellenőrizni kell az illatot, állagot és a színt is, hogy megbizonyosodjunk arról, valóban nincs probléma a termékkel. Ezek a lenti időtartamok kizárólag a bontatlan csomagolású élelmiszerekre vonatkoznak.

Tojás (2 hét)
Kizárólag mosatlan, hűtőszekrényben tárolt tojás esetében! A lejárt tojást egyesével feltörve, külön edényben ellenőrizni kell. Elváltozás esetén (megszokottól eltérő szag, szín, állag) ki kell dobni azokat. A lejárt tojásokat csakis alapos hőkezelést igénylő ételekhez szabad felhasználni.

Szendvicskrém (1 hónap)
Fontos kiemelt figyelmet fordítani az érzékszervi ellenőrzésre az elfogyasztása előtt.

Kolbász (2 hónap)
Kizárólag a szárításos érleléssel készült termékek esetén, amennyiben az érzékszervi tulajdonságok megfelelők.

Szalámi (2 hónap)
Kizárólag a szárításos érleléssel készült termékek esetén, amennyiben az érzékszervi tulajdonságok megfelelők.

Keménysajt (2 hónap)

Kávéital (2 hónap)
Kizárólag a magas hőmérsékleten hőkezelt termékre vonatkozik. Felbontás után maximum 3 nap alatt el kell fogyasztani a terméket.

Készételek (2 hónap)
Fontos kiemelt figyelmet fordítani az érzékszervi ellenőrzésre az elfogyasztása előtt.

Olaj, zsír (2 hónap)
Avasodásra hajlamos, kizárólag megfelelő érzékszervi tulajdonságok esetén használható fel.

Chips, sós ropogtatnivaló (2 hónap)

Tejpor (2 hónap)

Margarin (2 hónap)
Avasodásra hajlamos, kizárólag megfelelő érzékszervi tulajdonságok esetén használható fel.

Fagyasztott hal, baromfi, zöldségek, gyümölcsök (3 hónap)

Édes keksz, csokoládé (3 hónap)

Müzli, gabonapehely (3 hónap)

Aszalványok (3 hónap)

Sonka (3 hónap)
Kizárólag a szárításos érleléssel készült termékek esetén, amennyiben az érzékszervi tulajdonságok megfelelők.

Szalonna (3 hónap)
Avasodásra hajlamos, kizárólag megfelelő érzékszervi tulajdonságok esetén használható fel.

Fagyasztott emlős állatból készült termékek (6 hónap)

Keménycukor (6 hónap)

Majonéz (6 hónap)

Üdítőitalok, gyümölcslevek, szörpök (6 hónap)

Só, cukor, édesítőszerek, szirupok (9 hónap)
Amennyiben a terméken feltüntették a minőségmegőrzési időt.

Gabonafélék (liszt, búzadara, kuszkusz stb.) (9 hónap)

Száraztészta (9 hónap)

Rizs (9 hónap)

Száraz hüvelyesek (9 hónap)

Instant termékek (pudingpor, fűszerek stb.) (9 hónap)

UHT tej, UHT tejszín (9 hónap)

Szószok (ketchup, mustár) (9 hónap)

Konzerv (gyümölcs, zöldség, hús, hal, készétel) (12 hónap)

Lekvár (12 hónap)

Kávé, tea, kakaópor (12 hónap)

Ásványvíz (12 hónap)

Méz (12 hónap)

Minőségmegőrzési idő és fogyaszthatósági idő, mi a különbség?

A termékek címkéjén a lejárati dátum előtt kétféle kifejezéssel is találkozhatunk. Az egyik a minőségmegőrzési idő, a másik pedig a fogyaszthatósági idő. Mit jelentenek ezek pontosan, és mi a kettő között a különbség?

A minőségmegőrzési idő azt a dátumot jelzi, ameddig az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. A minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer még fogyasztható lehet, esetleg megváltozik, gyengül az íze, illata, az állaga, elveszítheti a gyártó által garantált minőségét. Ha lejárt a minőségmegőrzési idő, és a termék csomagolása bontatlan, sértetlen, akkor a fenti időtartamokat betartva fogyasztható lehet. A nyitott csomagolású élelmiszereket viszont egy-két napon belül meg kell enni.

A fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Ezt a kifejezést rendszerint nyers húsokon láthatjuk, ugyanis a fogyaszthatósági időt azon termékek csomagolásán tüntetik fel, melyek akár egészségügyi problémát, ételmérgezést is okozhatnak, ha túlhaladták a lejárati időt és romlásnak indulnak. Ezeknél a tárolási körülményeket be kell tartani, ügyelni a megfelelő hűtésre, arra hogy ne szakadjon meg hosszan a hűtési lánc.

Borítókép: Shutterstock

Ajánljuk még:

• Te is találtál már piros pöttyöt a tojásban? Eláruljuk, mi volt az >>>
• 5 dolog, amiről nem is tudod, hogy lejár a szavatossági ideje, és mégis tovább használod >>>