Ha ezt a jelölést látod a műanyag edényeden, azonnal szabadulj meg tőle - rákot okozhat!

Régóta ismert tény, hogy egyes műanyag eszközök rákkeltő, hormonháztartást megzavaró, májkárosító vagy asztmás betegséget okozó összetevőket tartalmazhatnak, mégis gyakran használjuk ezeket ételeink, italaink tárolására, sőt, melegítésére is. Természetesen nem minden műanyag edény készült mérgező anyagból: ezek többségén található egy háromszögbe rajzolt szám, ami megmutatja, mennyire veszélyes az egészségünkre adott tárgy.

Veszélyességi skála

A műanyag különböző fajtái nagyon eltérőek, ezért is szükséges a típusokat hét csoportba sorolni. Van, amelyiket újrahasznosíthatjuk, a másikat nem, akad olyan, amelyiket biztonsággal használhatunk többször is, de van olyan is, amit egyszer sem érdemes élelmiszerek közelében alkalmazni. Nézzük a listát, 1-től 7-ig!

• 1: ezt a számot látjuk a PET termékeken, például a palackokon. Ezeket nem javasolt újratölteni és újrahasználni, ugyanis sérülés és hő hatására káros anyagok oldódhatnak ki belőlük, amelyek veszélyeztetik egészségünket!
• 2, 4, 5: polietilén és polipropilén termékek, ezek biztonságosan használhatóak még élelmiszerek közelében, a konyhában is.
• 3: ez a PVC, amelynek alkalmazását már betiltották Európában például gyerekjátékok készítéséhez, viszont palackokhoz, különböző háztartási termékekhez még használják. Érdemes kerülni, ugyanis ismert rákkeltő és hormonháztartást befolyásoló hatása is.
• 6: PS, polisztirol, amivel szintén találkozhatunk a konyhában, például a habszivacs tálcákban. Szintén kerülhet belőle káros anyag a szervezetünkbe, kerüljük!
• 7: az Other, avagy egyéb műanyagok kerülnek ebbe a csoportba. Mivel a BPA-termékeket is ebbe a kategóriába sorolják, ilyen besorolású műanyag ne érintkezzen inkább élelmiszerrel!

Azok a fajták tehát, amelyek veszélyesek az egészségünkre nézve – a 3-as, a 6-os, a 7-es, illetve az 1-es, ha többször használjuk –, jó, ha nem érintkeznek semmilyen élelmiszerrel, itallal - javasolja az origo cikke. Kisgyermekes háztartásban érdemes a konyhán kívül a gyerekszobát is átnézni, és kidobni azokat a játékokat, amelyeket a kicsik rágcsálhatnak!

De mi az a BPA és miért káros?

A BPA-t, vagyis a biszfenol A-t a 19. század végén fedezték fel, de csak ötven évvel később kezdték el  a műanyaggyártásban alkalmazni. Az ezredforduló után az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált, de hamarosan kiderült, többféle betegség kialakulásáért is felelőssé tehető. Ide tartozik például a prosztata- és a mellrák, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-zavar, különféle szívbetegségek, az asztma, de okozhat hormonális zavart, korai serdülést, agyi fejlődési rendellenességet, viselkedési zavart, elhízást és meddőséget is.

A szakemberek szerint mindezt a BPA hormonkárosító hatása okozza, ez a vegyület ugyanis hasonló szerkezeti felépítésű, mint az ösztrogén hormon. A biszfenol képes lekötni az ösztrogénreceptorokat és ezáltal befolyásolhatja a szervezet működését, mivel a BPA utánozza az ösztrogén viselkedését. A kutatások szerint a BPA a szervezetbe jutva hatással lehet a növekedésre, a sejtregenerálódásra, a magzati fejlődésre, az energiaszintre és a reprodukcióra.

Az anyag veszélyessége abban rejlik, hogy nem látványosan és gyorsan hat, hanem lassan és folyamatosan fejti ki mérgező hatását, amelynek következményei csak később jelentkeznek – olvasható a Wikipedia szócikkében.