Ha ezt a jelölést látod a műanyag edényeden, azonnal szabadulj meg tőle - rákot okozhat!

Régóta ismert tény, hogy egyes műanyag eszközök rákkeltő, hormonháztartást megzavaró, májkárosító vagy asztmás betegséget okozó összetevőket tartalmazhatnak, mégis gyakran használjuk ezeket ételeink-italaink tárolására, sőt, melegítésére is. Természetesen nem minden műanyag edény készült mérgező anyagból: ezek többségén található egy háromszögbe rajzolt szám, ami megmutatja, mennyire veszélyes az egészségünkre adott tárgy.

Veszélyességi skála 1-től 7-ig

A műanyag különböző fajtái jócskán eltérőek, ezért is szükséges a típusokat hét csoportba sorolni. Van, amelyiket újrahasznosíthatjuk, másikat nem, és akad olyan, amelyiket biztonsággal használhatunk többször is, de van olyan is, amit egyszer sem érdemes élelmiszerek közelében alkalmazni. Nézzük a listát, 1-től 7-ig!

• 1: ezt a számot látjuk a PET termékeken, például a palackokon. Ezeket nem javasolt újratölteni és újrahasználni, ugyanis sérülés és hő hatására káros anyagok oldódhatnak ki belőlük, amelyek veszélyeztetik egészségünket!
• 2, 4, 5: a polietilén és polipropilén termékek, ezek biztonságosan használhatóak még élelmiszerek közelében, a konyhában is.
• 3: ez a PVC, amelynek alkalmazását már betiltották Európában például gyerekjátékok készítéséhez, viszont palackokhoz, különböző háztartási termékekhez még használják. Érdemes kerülni, ugyanis ismert rákkeltő és hormonháztartást befolyásoló hatása is.
• 6: PS, polisztirol, amivel szintén találkozhatunk a konyhában, például a habszivacs tálcákban. Szintén kerülhet belőle káros anyag a szervezetünkbe, kerüljük!
• 7: az Other, avagy egyéb műanyagok kerülnek ebbe a csoportba. Mivel a BPA-termékeket is ebbe a kategóriába sorolják, ilyen besorolású műanyag ne érintkezzen inkább élelmiszerrel!

Azok a fajták tehát, amelyek veszélyesek az egészségünkre nézve – a 3-as, a 6-os, a 7-es, illetve az 1-es, ha többször használjuk –, jó, ha nem érintkeznek semmilyen élelmiszerrel, itallal - javasolja az origo cikke. Kisgyermekes háztartásban érdemes a konyhán kívül a gyerekszobát is átnézni, és kidobni azokat a játékokat, amelyeket a kicsik rágcsálhatnak!

De mi az a BPA és miért káros?

A BPA-t, vagyis a biszfenol A-t a 19. század végén fedezték fel, de csak ötven évvel később kezdték el  a műanyaggyártásban alkalmazni. Az ezredforduló után az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált, de hamarosan kiderült ugyanis, többféle betegség kialakulásáért is felelőssé tehető: ide tartozik például a prosztata- és a mellrák, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-zavar, különféle szívbetegségek, az asztma, de okozhat hormonális zavart, korai serdülést, agyi fejlődési rendellensséget, viselkedési zavart, elhízást és meddőséget is.

A szakemberek szerint mindezt a BPA hormonkárosító hatása okozza, ez a vegyület ugyanis hasonló szerkezeti felépítésű, mint az ösztrogén hormon. A biszfenol A képes lekötni az ösztrogénreceptorokat és ezáltal befolyásolhatja a szervezet működését, mivel a BPA utánozza az ösztrogén viselkedését. A kutatások szerint a BPA a szervezetbe jutva hatással lehet a növekedésre, a sejtregenerálódásra, a magzati fejlődésre, az energiaszintre és a reprodukcióra.

Az anyag veszélyessége abban rejlik, hogy nem látványosan és gyorsan hat, hanem lassan és folyamatosan fejti ki mérgező hatását, amelynek következményei csak később jelentkeznek – olvasható a Wikipedia szócikkében.