Hormonális zavart okozhatnak a kulacsok

Napi szinten rengeteg alkalommal érintkezünk műanyag dolgokkal. Műanyagból készül a számítógépes egér, a telefontok, az ételesdoboz, a kulacs, az üdítőspalack, a szemüvegkeret, a bankkártya, a fülhallgató, a műanyag vágódeszka és még sok más kiegészítő, mindennapi használati tárgy. Ezen termékek gyártása során különféle műanyagokat, vegyületeket használnak, melyek a használat során bekerülhetnek a szervezetünkbe, és ezek hosszú távú egészségi hatásai sok esetben nem ismertek.

Léteznek azonban olyan vegyületek, melyek káros hatásait már kimutatták, és ezek közé tartozik a BPA, vagyis a biszfenol A is.

Mi az a BPA?

A BPA-t egy orosz kémikus, Alekszander Gyianyin fedezte fel a 19. század legvégén, de csak ötven évvel később kezdték el alkalmazni a műanyaggyártásban. A biszfenol A az ezredforduló után az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált, de hamarosan felismerték, hogy káros hatása lehet az emberi szervezetre.

Miért káros a BPA? Milyen betegségek kialakulásáért lehet felelős?

Különféle kutatások bebizonyították, hogy a BPA lehet a felelős többféle betegség kialakulásáért is. Ezek közé tartozik például a prosztata- és a mellrák, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-zavar, különféle szívbetegségek, az asztma, de okozhat hormonális zavart, korai serdülést, agyi fejlődési rendellensséget, viselkedési zavart, elhízást és meddőséget is.

A szakemberek szerint mindezt a BPA hormonkárosító hatása okozza, ez a vegyület ugyanis hasonló szerkezeti felépítésű, mint az ösztrogén hormon. A biszfenol A képes lekötni az ösztrogénreceptorokat és ezáltal befolyásolhatja a szervezet működését, mivel a BPA utánozza az ösztrogén viselkedését. A kutatások szerint a BPA a szervezetbe jutva hatással lehet a növekedésre, a sejtregenerálódásra, a magzati fejlődésre, az energiaszintre és a reprodukcióra.

Az anyag veszélyessége abban rejlik, hogy nem látványosan és gyorsan hat, hanem lassan és folyamatosan fejti ki mérgező hatását, amelynek következményei csak később jelentkeznek – olvasható a Wikipedia szócikkében.

Nem minden BPA mentes kulacs jelenthet megoldást

A gyártók lassan minden termékben lecserélik a BPA-t, ám nem minden helyettesítő vegyület jó választás. A legtöbbször a kulacsokon olvashatjuk, hogy BPA mentesek, ám előfordulhat ez a megjegyzés például a konyhai vágódeszkák esetén is. A gyártók a biszfenol A helyett a biszfenol S-t vagy F-et használják, amik a közelmúltban végzett kutatások szerint a BPA-hoz hasonlóan megzavarhatják a szervezet, a sejtek működését – írják a Benu honlapján.

A BPA-t, BPS-t vagy BPF-et tartalmazó termékeket úgy ismerhetjük fel, ha a kulacson, palackon a 3-as vagy 7-es újrahasznosítási számot, esetleg a PC betűket találjuk.

Borítókép: Illusztráció/Shutterstock

Ajánljuk még:

• A kulacsod koszosabb lehet, mint a kutya tálja: így tisztítsd, hogy ne betegítsen meg >>>
• Ezért nem jó ötlet műanyag dobozba tenni a főtt ételeket >>>