Óraátállítás 2024: nyakunkon a következő

A tavaszi óraátállítás, azaz amikor áttérünk a nyári időszámításra, többek számára megterhelő lehet. Sokan azt érzik, hogy egy órát „elvettek” az életükből, és ők ezt az időt – annak ellenére, hogy minden nappal érezhetően később sötétedik, így egyre több időt tölthetünk a szabadban – egészen őszig siratják. És hogy idén mikor kell előre állítani az órát? Március 31-én hajnal 2:00 órakor tekerjük előre a mutatókat 3:00 órára.

AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS (vitatott) ELŐNYEI

Elsősorban energiatakarékossági okok miatt vezették be a világon elsőként a nyári időszámítást az Amerikai Egyesült Államokban 1916-ban. Hamarosan követték a példájukat a britek, a franciák és a németek, majd Magyarország is. Nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor elmaradt az óraátállítás. A nyári időszámítást Európában 1997-ben az Unió szabályozta és egységesítette.

Az energiatakarékosság mellett az órák átállításának szükségessége mellett kardoskodók legfőbb érve, hogy egy órával több ideig lehet élvezni a természetes fény örömét. Ez különösen azoknak jó, akik az egész napjukat fedett helyen töltik, és gyakorlatilag alig látják a napfényt. Fontos szempont az is, hogy a szabadtéri mezőgazdasági, építőipari munkák tovább végezhetők.

MIÉRT VISELI MEG A SZERVEZETÜNKET AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS?

Ugyanakkor az ellenvélemények szerint ezek az előnyök eltörpülnek az óraátállítás szervezetre gyakorolt negatív hatása mellett – az új helyzethez ugyanis nagyon sokan nagyon nehezen alkalmazkodnak. Az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges megzavarása egyeseknél néhány napig negatív következményekkel jár: rossz közérzet, romló teljesítmény, figyelmetlenség, a toleranciakészség csökkenése, alvási problémák léphetnek fel. Szerencsére ezek a kellemetlenségek előbb-utóbb megszűnnek, hiszen a szervezet alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

az unióban eltörlik az óraátállítást, de nálunk még nem született döntés a hogyan továbbról

A negatív hatások mellett az emberek egyszerűen utálják az óraátállítással járó macerát, és a polgárok 84 százaléka egyszerűen eltörölné – derült ki egy uniós felmérésből. Ezért az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött, eltörli az óraátállítást. Az utóbbi években viszont nagy volt a csend a témában: előbb a koronavírus-járvány, az elmúlt két évben pedig Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja követelte magának a döntéshozók figyelmét.

Idén február elején aztán az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését, a tagállamok nemzeti kormányainak pedig legkésőbb 2025-ig el kell dönteni, hogy a jövőben a nyári, avagy a téli időszámítást használja-e. A magyar kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.

Ha minden marad a régiben, az elveszett egy órát ősszel kapjuk vissza: 2024. október 27-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

(Borítókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

• ÓRAÁTÁLLÍTÁS: NEM MINDEN ÓRA ÁLL ÁT MAGÁTÓL, EZEKRE FIGYELJ ODA!>>>
• ÓRAÁTÁLLÍTÁS A NAGYVILÁGBAN – MIÉRT, HOL, MEDDIG?>>>