Óraátállítás 2024: októberben ezen a napon állunk át a téli időszámításra

A jó hír, hogy október utolsó hétvégéjén egy órával többet alhatunk – ez a várható időjárást tekintve nem is olyan rossz. Mióta van és meddig marad velünk az óraállítás? Előbbit pontosan tudjuk, utóbbi még bizonytalan. És bár sokan megmosolyogják az óraátállítás fogalmát, azért ne feledjük, hogy nem minden óra áll át magától!

Múlt és jelen: szükség van még óraátállításra?

Az alternatív (nyári) időszámítást, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, elsőként az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban. Még ebben az évben Magyarországon is bevezették a nyári időszámítás rendszerét, és 1954-ig hosszabb-rövidebb kihagyásokkal működtették is. A cél az energiatakarékosság volt, és hosszú évekig ez működött is. 1958 és 1979 között nem alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1980-ban villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra.

Az Európai Unió 1997-ben egységesítette a tagállamokban a nyári időszámítás használatát, ugyanakkor az elmúlt években megváltozott az országok energiafogyasztása, így mára az óraátállítással nem lehet jelentősen takarékoskodni. Ezért, illetve az egészségre gyakorolt negatív hatásai miatt – ami elsősorban az alvászavarokkal van összefüggésben – egyre többen hallatják a hangjukat az óraátállítás rendszerének eltörlése érdekében.

Miért nem spórolunk az óraátállítással?

Eredetileg az óraátállítás célja az volt, hogy a villamos energiával spóroljunk, ám a legújabb számítások kimutatták, hogy a fogyasztási szokások átalakulása miatt már nem lehet ezzel a módszerrel energiát megtakarítani. A közvilágítás rendszere napjainkban sokkal rugalmasabb, és a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzáigazítani. Emellett a fogyasztási szokások megváltozása, például az, hogy az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, alapjaiban változtatta meg az 5-10 éve még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Amerikai kutatók három éven át mérték hétmillió háztartás áramfogyasztását, s ennek alapján megállapították, hogy az energiafogyasztás nem csökkent az átállítás után sem – írja az Alternatív energia.

Viták az Európai Unióban

Az EU-ban már évek óta vita az óraátállítás megszüntetése; 2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett az eltörlésére, miután egy online közvélemény-kutatásban az európaiak 84 százaléka úgy vélte, teljesen felesleges az egész procedúra. A vitával kapcsolatban adódik a kérdés, hogy melyik időszámítás az „igazi”? Nos, eláruljuk: a téli. Ha tehát úgy döntenek a közeljövőben, hogy véget vetnek a téli és nyári időszámítás gyakorlatának, a téli maradna.