A zöldségeket sokféle módon eltehetjük télire. Van, amit lehet fagyasztani, van, ami a pince hidegében is eláll hónapokig, de vannak, amiket üvegekbe tuszkolva, savanyúságnak rakunk el. Ez utóbbi több módon lehetséges. Természetesen ide is begyűrűzött már jó pár évtizede a különféle tartósítószerek kínálta, és szépen lassan feledésbe merült, hogy a természetes savanyítás hogyan is működik. Néhányan készítenek még kovászos uborkát, bár már az sem az eredeti.
A fermentációról mostanában egyre többször esik szó különböző egészségtudatos körökben.
A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem egy újkeletű divat az egészségükkel törődők körében, hanem évezredekre nyúlik vissza a készítésük és felhasználásuk – éppúgy megtalálhatjuk ezeket az étkeket a nyugati, mint a keleti kultúrákban. Hogy csak egyetlen példát említsek, a koreaiak egyik nemzeti étele, a kimcsi (amit 2005-ben majdnem kikiáltottak a madárinfluenza leghatékonyabb ellenszerének) is erjesztéssel tartósított káposzta, retek és egyéb zöldségfélékből álló „szupertáplálék“, hiszen magas rosttartalma, alacsony kalóriatartalma mellett tele van C-, A- és B-vitaminnal, de mindenekelőtt a bélflórára jótékony hatással lévő baktériumokkal. Tehát a fermentálás egy olyan tartósítási forma, ami káros adalékok hozzáadása nélkül történik, és mivel nem éri az ételt sem túl magas, sem túl alacsony hő, így a benne lévő vitaminok és enzimek is jelen lesznek a végtermékben.
Sokszor hangsúlyozzák, hogy aki bélflóra-regenerációra szorul, esetleg candidiasisban, vagy valamilyen élelmiszer-allergiában szenved, az csak az erjesztett tejtermékeket fogyassza – tehát főleg kefírt, joghurtot. Ez tényleg fontos, hisz egy rosszul működő emésztőrendszer számára, amely nem képes megfelelően emészteni, ezek a már „előemésztett“ élelmiszerek nem okoznak olyan terhelést, mint a nem fermentált társaik.
A fermentált tejtermékek helyett azonban érdemes előnyben részesíteni a fermentált zöldségféléket, mert azokban sokkal nagyobb számban vannak jelen a bélflórára jótékonyan ható baktériumok.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy ezek az élelmiszerek beállítják a szervezet sav-bázis egyensúlyát, vagyis pufferolnak, így a káros baktériumok nem képesek megtelepedni ebben a helyreállított közegben (így például a Candida albicans gomba sem tud kóros mértékben elszaporodni).
Bár igaz, hogy lúgosítással megteremthető a kedvező közeg a jótékony bacik számára, ám egy lúgos víz, vagy egy lúgosító turmix még nem képes helyreállítani a bélbolyhok állapotát, illetve a hasznos baktériumokat sem képes visszatelepíteni, csak a közeg megteremtésében segít. Ezért fontos, hogy a bélflóra kényes egyensúlyát, amit (káros és hasznos) baktériumok milliárdjai tartanak fenn, mi is segítsük azzal, hogy nem fogyasztunk túl sok olyan élelmiszert, aminek hatására a mérleg a káros baktériumok oldalára billen.
Kerüljük tehát a cukrot tartalmazó, a finomított és félkész ételeket, a bolti húskészítmények helyett pedig keressük a minőségi házi készítésű termékeket!*
(* Forrás: Gyógyszer nélkül - a természetes gyógymódok magazinja)
Egy recept segítségével, amit pár éve találtam, megmutatom! Ennek példáján lehet más zöldségekkel is készíteni savanyúságot, akár csalamádét is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.