Hogy miért jobb a savanyított? A titok a fermentálásban, vagyis az erjesztésben rejlik, melynek köszönhetően nem csak az íze válik különlegessé, hanem rendkívül egészséges is lesz.
A fermentálás egy olyan kémiai folyamat, melynek során valamilyen szerves anyagot – jelen esetben a káposztát – egy enzim hatásának teszünk ki. Az erjesztés során mikroorganizmusok, vagyis élesztők, gombák és baktériumok szénhidrátokat bontanak le azért, hogy a saját tevékenységük elvégzéséhez energiát nyerjenek. Az ennek hatására megerősödő hasznos baktériumok és gombák, valamint a végtermékként megjelenő szerves savak gátolják az étel megromlását okozó mikroorganizmusok elszaporodását.
Az erjedési folyamatok során a mikroorganizmusok apróbb részekre bontják az adott ételt, így lényegesen könnyebbé válik az emésztésük. A savanyított ételek gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek a szervezetünkben, és növelik az ásványi anyagok, vitaminok, valamint a fehérjék és a zsírok felszívódási sebességét. Ennek hatására képesek leszünk leküzdeni a különböző gyulladásos folyamatokat, sőt az allergiás tüneteink is enyhülhetnek. Az erjesztési folyamat részeként, olyan biológiailag aktív anyagok szabadulnak fel, mint a flavonoidok vagy a fitoösztrogének. Ezek jótékony hatással vannak az egész szervezetünk működésére. Emellett a fermentáció végtermékeként létrejövő szerves savaknak fontos szerepük van a bélnyálkahártya táplálásában, az anyagcsere szabályozásában és az idegrendszer működésében.
A fermentált ételeknek, így a savanyú káposztának is még számos jótékony hatása ismert. Íme:
Az agy és a bélrendszer között szoros kapcsolat van. Ezért lehetséges az, hogy a beleinkben lévő problémák befolyásolhatják a lelki állapotunkat, felelősek lehetnek a stressz, depresszió és szorongás kialakulásáért. Ha rendszeresen fogyasztunk savanyú káposztát, a beleinkben megnő a jó baktériumok aránya, valamint olyan hormonok kezdenek termelődni, mint a szerotonin és a dopamin, melyek a jó hangulatért felelősek.
A savanyú káposztában található jótékony baktériumok az étvágyunkat és a nassolási vágyunkat is csökkentik. A bélflórát felépítő mikroorganizmusok ugyanis befolyásolják, hogy milyen gyakran vagyunk éhesek, de még arra is hatással vannak, hogy milyen ételeket kívánunk meg. Ha felborult az egyensúly, sokkal inkább vágyunk a zsíros, cukros falatokra.
A káposzta már önmagában is sokat tesz a szépségünkért, mivel rengeteg antioxidáns van benne, ami lassítja a sejtek öregedését, emellett rendkívül magas a C-vitamin tartalma, ami nem csak az immunrendszer erősítésében és szervezet méregtelenítésében játszik fontos szerepet, de a bőrünket is egészségesebbé teszi. A bélben zajló gyulladásos folyamatok felelősek lehetnek az olyan bőrproblémák kialakulásáért, mint a rosacea, az ekcéma vagy a pattanások. Ha a bélbaktériumaink nincsenek rendben, esetleg sok gyulladást fokozó ételt eszünk, mint például cukros, fehér lisztből készült finomságokat, akkor az a bőrünkön is hamar meglátszik. Ha viszont gyakran eszünk savanyított káposztát, akkor a bőrünk is ragyogni fog.
A savanyú káposzta bővelkedik K2-vitaminban, amely csökkenti a koleszterinszintet, kordában tartja a vérnyomást és elősegíti a kalcium felszívódását a szervezetben. Ezek a tulajdonságok pedig nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szívünk és a csontjaink minél tovább maradjanak épek és egészségesek.
Amikor tilos
Ha valaki hajlamos a puffadásra, emésztőrendszeri betegségben vagy epebetegségben szendved, a savanyú káposzta fogyasztása nem ajánlott!
Forrás: ripost.hu
(Borítókép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.