A leveles tészta a világ egyik legjobb találmánya. Főleg a boltban kapható. :) Nem vagyok márkafüggő, szóval nem tudom azt mondani, hogy szerintem csakis azt a bizonyos fajtát érdemes használni, mert egyrészt szerintem bármelyik megteszi, másrészt meg valami furcsa oknál fogva a leveles tészta néha hiánycikk.
Amit nem igazán értek, de már kétszer futottam bele abba, hogy 3-4 boltban sem lehetett adott időben kapni, és egyik sem ünnepekkor volt, ez számomra ez teljesen érthetetlen.
Régen mindig mirelitet vettem, de azt még ki is kell nyújtani, és ha már amúgy is a kényelmet választom ezzel a tésztával, akkor nincs kedvem nyújtogatni, szóval jöhet a már előre kinyújtott, feltekert verzió.
A csigához amúgy nincs is sok hozzáfűznivalóm, egyszerűen remek vendégváró, partifalat, de akár kiránduláshoz is remek szendvics helyett.
Egyszerű, gyors és laktató. Egyetlen baja van, az pedig elég nagy: hamar elfogy. Szóval eleve dupla adaggal készüljetek, ha nincs kedvetek csalódott fejeket látni. :)
Hozzávalók (16 darabhoz):
A boltból:
1 csomag konyhakész leveles tészta
150 g selyemsonka
1 db póréhagyma
100 g trappista sajt
A kamrából:
5 ek mustár
1. Tekerjük ki a tésztát, és simítsuk rá a mustárt. Rendezzük el rajta a sonkaszeleteket, majd szórjuk meg a megtisztított, felaprított póréval és a lereszelt sajttal.
2. Óvatosan tekerjük fel a tésztát, és éles késsel vágjuk fel 1 1/2-2 cm vastag szeletekre. Rendezzük el a csigákat egy sütőpapírral bélelt tepsiben, és süssük készre a 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt.
A recept a Fanny konyha 2015/8. számában jelent meg!
Amikor ezt a rovatot kitaláltuk az újságba, annyi volt a terv, hogy támpontot tudjunk adni a háziasszonyoknak a hétköznapi sürgés-forgásban. Mindenkinek ezer felé áll a feje: munka, bevásárlás, háztartás, gyerek, férj, kutya, macska és még ki tudja, mi minden. Sajnos nem mindennap jut idő arra, hogy főzzünk, pedig egy jó recepttel és tervvel csodákat varázsolhatunk az asztalra minden este. Aztán jött az ötlet, hogy mi lenne, ha nem ügynökségi képeket használnánk, inkább megfőznénk saját magunk, így biztosan nem lesz zűrös egyik recept sem. Így nyertem hát meg a rovat szakácsának címét, és így készíthetem el ezeket a finomabbnál finomabb ételeket, hónapról hónapra. Nem mondom, hogy nem volt kihívás a dolog. Sütni tudok. Talán mondhatom, hogy elég jól. Tortában és sütiben otthon vagyok. De főzni csak azokat, amiket már régóta. Félek ugyanis néhány alapanyagtól :) A blog pedig annyiban lesz más, mint az újságban megjelent anyag, hogy itt leírhatom őszintén, hogy imádtam vagy utáltam, odaégett vagy szétesett, tökéletes lett vagy sokkal jobb, mint amire számítottam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.