Igazi csoda: az alma

Az alma története egészen a kőkorszakig nyúlik vissza, akkortájt az európai népek már foglalkoztak almatermesztéssel. A görögök és a rómaiak is továbbvitték e nemes hagyományt, sőt a rómaiak hódításaik során még további területekre is eljuttatták a gyümölcsöt. A vikingek előszeretettel fogyasztották az almát, Indiában gyógyszerként alkalmazták emésztési problémák kezelésére, míg Kínában a fák kérgével próbálták a cukorbetegséget kezelni.

A középkorban Hildegard rendfőnök asszony - aki a kora középkor egyik legjelentősebb természettudósa volt - az alma rendszeres fogyasztását javasolta, mind a betegek, mind az egészségesek számára. A gyomorproblémák esetén párolt almával kezelte a betegeket. A középkorban az alma fogyasztása mindenki számára megoldható volt, a gyümölcs nem csak a gazdagok számára volt elérhető, így hozzáférhető gyógymódot jelentett több betegségre is a szegényebb néprétegek körében. A korai gyógymódok között igen elterjedt volt a vasszegekkel átszúrt alma, amit a vérszegény, sápadt betegekkel etettek. A vaspótlásnak ez a módja vidéken a mai napig él.

Az almát azonban nem csak gyógyszerként fogyasztották. A bölcs és mindenre közmondásokat faragó rómaiaktól maradt ránk az „Ab ovo usque ad mala” szállóigévé lett mondás nem csak jelképez valamit, hanem szó szerint is értendő (tojástól az almáig, elejétől a végéig). A római étkezés tényleg a tojással kezdődött és gyümölccsel, sok esetben almával fejeződött be. Az alma élettani hatásait ismerve ez egy igen bölcs döntés volt a rómaiaktól, a gyomorra gyakorolt hatása mellett, egy almát megenni felér egy fogmosással. Nagy-Britanniában is van egy almára épülő mondás, amely szintén a gyógynövények közé emeli ezt a gyümölcsöt. „Napi egy alma a doktort távol tartja.”

Az almához kötődő legendáknak se szeri, se száma. Az alma nagyon sok nép meséjében, hitvilágában megjelenik. Először is ott volt az a bizonyos alma, amit a kígyó sugallatára szakasztott le Éva a tudás fájáról. Aztán Erisnek, a viszály istennőjének jóvoltából válik az alma minden baj okozójává. A legszebbnek címzett aranyalma sok probléma forrásává vált, többek között a trójai háború is ezért pattant ki. De gondoljunk csak szegény Hófehérkére: hogy megjárta a szép piros almával.

A norvég mitológiában az almafa a halhatatlanságot jelképezi, a lengyelek hittek benne, hogy az almafa segít a fiatal lányoknak megálmodni, ki lesz a jövendőbelijük. A kelta mitológiában és a kelták ünnepeiben is fontos szerephez jut az alma, bár ennek története kissé kalandos. A rómaiak istennőjének, az almának is nevet adó Pomonának az ünnepe a hódítások útján eljutott a brit szigetekre, ahol a kelták a római hagyományok egy részét beleillesztették a saját hagyományaikba, így vált az alma elengedhetetlen részévé az ősz vége felé tartott – manapság Halloween-ként ismert – ünnepüknek.

A svájci szabadságharcos Tell Vilmost is sokunk a fején almát egyensúlyozó gyerekkel azonosítja. Tell történetében tényleg fontos szerepet játszik az alma. A történet szerint ugyanis Altdorf főterére kifüggesztették – az akkor épp a svájciak felett zsarnokoskodó – Gessler kalapját, ami előtt meg kellett hajolnia az arra járóknak. Ezt Tell megtagadta, s a zsarnok mérgében arra kötelezte, hogy 100 lépésről lőjön le egy almát saját fia fejéről. A vadász célba talált, az alma átfúródva hullt a porba. Másnap egy másik nyílvesszejével a zsarnok életét oltotta ki, ekkor vette kezdetét a svájciak függetlenségért vívott harca.

A hódítóknak köszönhetően az alma megjelent Amerikában is. A spanyol konkvisztádorok jóvoltából jutott el Mexikóba és Dél-Amerikába, az európai zarándokok meg 1829-ben a mai Massachusetts területén vetették el az első magokat. Ahogy az alma megjelent az Újvilágban, úgy vált ott is szimbólummá. Az irokéz indiánok egyfajta közvetítőként tekintettek az almafára, ami összeköti az ő világukat az istenekével.

Az alma Amerikában való elterjedésének egy kultikus figura is a segítségére volt. Johnny Appleseed közel fél évszázadon keresztül az amerikai vadon almafákkal való beültetésén fáradozott, s feltételezések szerint még így, közel 250 évvel később is létezhetnek olyan fák Amerikában, amik az ő jóvoltából jutottak termőföldhöz.

Amerikában nagy kultusza van az almának. Eleve közel 7000 fajta almát termesztenek, de emellett több állam hivatalos gyümölcse is. Természetesen Nem York-é, de Nyugat-Virginia, Minnesota, Washington és Rhode Island is magáénak tudhatja az almát. Az almavirág pedig Michigan és Arkansas állami virága. Lelkesedés ide vagy oda, Amerika csak második a világ almatermelői között. A legtöbb almát Kínában termesztik, de sok alma található Törökországban, Olaszországban, illetve Lengyelországban.

Egészséges alma

Az alma jó C-vitamin forrás, emellett tartalmaz B-vitamint, cukrot és számos ásványi anyagot. Található benne magnézium, vas, kálium, különféle foszfátok s savak. A savaknak köszönhetően jótékonyan hat az emésztésre, valamint az agy működésére. Az alma rendszeres fogyasztásával csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, a rákos megbetegedések kialakulása. Az alma remek vízhajtó, vértisztító és fertőtlenítő. A gyomorpanaszokon és a vérszegénységen kívül, az alma jó a fejfájásra, fáradtság ellen, asztmás megbetegedések esetén, illetve elengedhetetlen része minden diétának, fogyókúrának. Kalóriában szegény, rostban igen gazdag gyümölcs.

Alma vásárlása, tárolása

Vásárláskor figyeljünk oda, hogy csak egészséges, sérülésmentes almát vegyünk. Az ütődött szemek hamar megrohadnak, ami főleg akkor problémás, ha nem azonnali fogyasztásra vesszük, hanem nagyobb mennyiséget szeretnénk tárolni. Nem túl hideg pincében, szellős rekeszekben jól tárolható az alma.

Az almát fogyasztás előtt alaposan mossuk meg. A nagyon fényes vagy csúszós almák esetében szinte biztos, hogy valamilyen növényvédő viasszal lettek bevonva. Ez a viaszréteg csak alapos mosással tüntethető el.

Alma a konyhában

Az almát fogyaszthatjuk magában, de főzni és sütni is igen kiváló. Az almás ételeknek se szeri, se száma. Mivel ilyen régóta az európai kultúra szerves része, így nem csoda, hogy az almából nyert bor már a rómaiak előtti időben is ismert volt. De a kontinens összes többi országában igen gazdag irodalma van az alma konyhai jelenlétének.

Nálunk általában édesség-vonalon jelenik meg az alma. Nagyanyáink almakompótja mellett az almás desszertek is klasszikusnak számítanak. Az alma azonban húsok mellé is adható, sőt ha jól van fűszerezve nagyon finom levesek készíthetők belőle. Az alma jó viseli a klasszikus sütemény fűszereket (vanília, fahéj, szegfűszeg), de a karakteresebb, keleti ízvilággal is remekül megfér. A kardamom vagy a curry is kísérője lehet egy tejszínes, kissé édeskés almaszósznak, ami húsokhoz kiváló.

Az alma salátákba komponálva is tökéletes. A híres Waldorf saláta is almára épült, némi zellerszárral és kevés majonézzel megbolondítva.

Az almás pitén kívül az alma nagyon jó a különféle kevert tésztákba, muffinokba, de karamellizált almaszeleteket tehetünk leveles tésztára vagy egy tepsinyi piskótára, esetleg készíthetünk belőle almás krémest, vagy használhatjuk egy jó flódni töltelékeként. Almával jól lazíthatóak a különféle édes töltelékek, gyakori, hogy a beiglibe szánt diótölteléket is reszelt almával finomítják. Az alma szeletekre vágva palacsintatésztával bundázható, vagy édes borban főzve kínálható desszert gyanánt vagy hús mellé.

Almát nem csak enni, de inni is lehet. A cider, cidre azaz az almabor ma már a világ minden részén kedvelt könnyű, alkoholos ital, amit almából nyernek és csekély alkoholtartalmának köszönhetően egyfajta üdítő jelleggel bír. Az almából készülhetnek erősebb italok is, ilyen a nálunk is népszerű almapálinka vagy a francia calvados.

Gyümölcsös croissant

Hozzávalók:
A tésztához:
40 dkg finomliszt
2 dl langyos tej
1 tojás
4 dkg olvasztott vaj
1,25 dkg friss élesztő
4 dkg porcukor
csipet só
+3 dkg vaj
A töltelékhez:
2 nagyobb alma
5 dkg cukor
5 dkg dió vagy mogyoró darálva
1 kávéskanál szerecsendió

Elkészítés: A liszthez hozzáadom a porcukorral elmorzsolt élesztőt, a langyos – vajjal elkevert – tejet, tojást, a sót, majd alaposan összedolgozom és hagyom kelni. Az almákat meghámozom, lereszelem, majd egy forralóban cukorral és a darált dióval összefőzöm, amíg a leve elpárolog.
A megkelt tésztát vékonyra nyújtom, majd megolvasztott vajjal megkenem, félbe hajtom, majd újra kenem, megint hajtom és a tésztát 10-15 percre a hűtőbe teszem. Újra nyújtom, majd nagyobb háromszögekre vágom, töltöm, feltekerem. Sütőpapíros tepsire ültetem, elhabart tojással megkenem és 180 fokon szép színesre sütöm.

Almakrémleves

Hozzávalók:
4-5 nagyobb alma
10-12 szem szegfűszeg
1 nagyobb darabka fahéj
2 csipet só
méz
1,5 evőkanál teljes kiőrlésű tönkölyliszt
2 dl tejföl

Elkészítés: Az almákat meghámozom, felcikkezem, lábasban vízzel felöntöm, fűszerekkel összefőzöm, sózom és mézzel ízesítem. Az almák egy részét kimenekítem, a többit botmixerrel elsimítom. A tejfölt kikeverem liszttel, majd a leveshez adom. Hagyom hűlni, s mikor már enyhén langyos, akkor tálalom.