Közöttük is előkelő helyet foglalnak el a nyári étlapon a lepények. A francia paraszti konyhából indult quiche annyi változatban készíthető el, ahányféle hozzávalót csak szívesen kombinál össze az ember egy-egy színes, ínycsiklandó kombinációban.
A hagyományos quiche-ek vajjal készült tésztaalapjára kerül a töltelék, amelyet a tojással és tejszínnel vagy tejföllel kevert reszelt sajt tart össze. Remek fogás télen-nyáron, nem is lehet megunni!
Törtem a fejemet, milyen könnyű vacsorát is készíthetnék gyorsan, mikor hosszabb beszélgetésbe bocsátkoztam épp Brémában tartózkodó barátnőmmel, aki megkérdezte, kóstoltam-e már olyan quiche-t, ami nem is quiche?
A kissé enigmatikusnak tűnő kérdést boncolgatva aztán kiderült, épp akkoriban volt szerencséje egy egészen fantasztikus lepényhez. Nem szerepelt a hozzávalói között sem tejszín, sem sajt, sem tojás, friss paradicsom és hagyma azonban igen, és ami a legmeglepőbb volt – a tésztára mustár került. Nem is volt kérdés, ki kell próbálnom! Mivel recept nem állt rendelkezésemre, és csak nagyjából körvonalazódott a mustáros paradicsomos lepény lényege, gondoltam, kieszelem a saját változatomat.
Hát valami egészen káprázatos lett az eredmény! Akit meglepne a receptben használt tetemesnek tűnő mustár mennyisége, megnyugtathatom, ennek a kis zöldséges nem-quiche-nek egyáltalán nincs átütő mustárzamata, de a mustárnak köszönhetően igazán különleges, és ellenállhatatlanul finom. A zöldségekkel olyan ízharmóniát alkot, amit korábban el sem tudtam képzelni. Tulajdonképp nincs is benne semmi különleges, csupán zamatos összetevő, mégis különlegesen ízletes a végeredmény.
Mivel igyekeznem kellett, a vajjal, liszttel készülő quiche-tésztát a frizsiderből előkapott vajas tésztára cseréltem, és nem is kerek lepényformában, hanem hagyományos tepsiben sütöttem meg. A feltétet azonban megbolondítottam cukkinivel – amiből mostanában mindig van a háztartásban, valamint a múlt hétről maradt kapribogyóval.
Nagyjából 10 percnyi előkészület szükséges csak hozzá, a többit a sütő elvégzi – és hidegen is nagyon-nagyon finom!
Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta (27,5 dkg)
1 kis csokor zsenge lila újhagyma
1 db közepes méretű cukkini (30 dkg)
4 db nagyobb, zamatos paradicsom
1 evőkanál kapribogyó
10 dkg magos dijoni mustár
1 mokkáskanál szárított, őrölt rozmaring
1 teáskanál oregánó
1 evőkanál olívaolaj
só és frissen őrölt bors – ízlés szerint
Elkészítés: A paradicsomok héját kereszt alakban bemetszettem, 1 percre forró vízbe dobtam, meghámoztam, vékony karikákra vágtam. A cukkinit uborkagyalu segítségével vékonyra karikáztam. A hagymákat megtisztítottam, felkockáztam.
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A hagymát az olajon egy nagyobb serpenyőben üvegesre pirítottam, majd hozzáadtam a paradicsomot, sóztam, borsoztam, hozzákanalaztam a többi fűszert, és 2-3 percig hagytam erős tűzön, majd hozzáadtam a cukkinikarikákat, de már csak 2 percet pirítottam. Félrehúztam a tűzről.
A leveles tésztát a csomagolásnak megfelelően kiterítettem, nyújtófával a tepsi méretéhez igazítottam úgy, hogy kis pereme is legyen mindenütt.
A tésztát a sütőpapírral bélelt tepsire emeltem, villával megszurkáltam, majd megkentem mustárral. Erre kanalaztam a már kihűlt zöldségeket, majd megszórtam kapribogyóval.
30-35 perc alatt készre sütöttem.
A tészta vékony és ropogós marad, a zöldségek és a mustár pedig különlegesen ízletesre sülnek. Langyosan, egy pohár jégbe hűtött rozéval tökéletes vacsora!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.