A családok többségénél évek vagy akár évtizedek alatt kialakult a jellemzően a karácsonyi időszakban tálalt fogások, finomságok rendje. Vannak azonban, akik most alakítják ki saját repertoárjukat, vagy épp változtatnának rajta. Megmutatjuk azokat a karácsonyi desszerteket, amelyek a leggyakrabban kerülnek idehaza az ünnepi asztalokra.
A nálunk igazán kedvelt karácsonyi desszert alapja többnyire a dió, mogyoró, mandula, liszt, vaj vagy margarin, szárított gyümölcsök, no meg a porcukor, vanília, és persze némi házi lekvár sem árt, ha akad a kamrapolcra betárazva. Tojást, ami szinte minden sütés alapkelléke, ha csak lehet, megbízható helyről, frissen érdemes beszerezni, és tároljuk hideg helyen!
Először mindenképp az aprósüteményekhez érdemes hozzálátni. Ezek többsége jól tűri a tárolást – persze légmentesen záródó dobozokban, száraz, hűvös helyen. Az omlós tészta akár munka után, este is összeállítható, és attól függően, hogy másnap, illetőleg később fognánk hozzá a sütéshez, hűtőszekrényben célszerű tárolni (1-2 napot nyugodtan pihenhet).
Sokak gyerekkori kedvence, és a karácsonyi aprósütemények elmaradhatatlan darabja a vaníliás kifli. Ez a dióval vagy mandulával készített klasszikus karácsonyi süti akár 2 héttel az ünnepek előtt is elkészíthető.
A hagyományos vagy békebeli receptek egyik titka a tésztához adagolt rumban rejlik. Ettől lesz igazán ropogós a vaníliás cukorba hempergetett apró kifli. Gyerekjáték az elkészítése. Ha nem sütnénk ki azonnal, a tésztát nyugodtan pihentethetjük a mélyhűtőben, majd felengedést követően formázzuk, sütjük.
Hozzávalók kb. 70 db süteményhez:
A hempergetéshez:
Elkészítés:
A hagyományos mákos és diós bejgli annyira hozzátartozik a karácsonyi süteményekhez, hogy sokan el sem tudják képzelni az ünnepi asztalt nélküle. A klasszikus bejgli élesztős omlós tésztából készül, előnye, hogy a viszonylag sok hozzáadott zsiradék (ami lehet vaj vagy margarin, nagyanyáink, sőt dédanyáink még zsírral készítették, de néhányan ma is erre esküsznek) következtében nem szárad ki, így jól tűri a tárolást.
Bár sokan mumusként gondolnak a bejglisütésre, nem akkora kihívás, mint az a városi legendákban terjed. A készítésnél fontos szempont, hogy a bejgli lehetőség szerint ne szakadjon szét sütés közben. Ennek egyik titka, hogy nem szabad túlzásba vinni a tölteléket, ami jelentősen lágyítja a tésztát. Kenjük meg a tésztát szűk fél centi vastagon, de ennél több tölteléket nem célszerű a tekercsekbe rejteni, mert könnyen előfordulhat, hogy kifolyik, szétszakítja a tésztát. Nem szabad túlkeleszteni sem, mert ez esetben is könnyen szétrepedhet sütés közben. A sütő hőmérséklete sem mellékes: ha ugyanis nem előmelegített sütőbe toljuk a tepsit, és nem éri hirtelen hősokk a tésztát, lassan kezd csak felemelkedni, és így nem repedezik meg. Mielőtt betennénk a sütőbe, villával szurkáljuk meg a rudakat, hogy a sütés közben keletkező gőz eltávozhasson, ezzel is kiküszöbölhető a repedés.
Megoszlanak a vélemények arról, fontos-e, hogy márványos legyen a bejgli tésztája sütés után vagy sem, ahogy arról is, mennyire vékony vagy épp méretesebb szeletekben kerüljön a tányérra. A márványos hatást a már megtöltött, tojássárgájával megkent tésztatekercsek hideg helyen történő pihentetésével (a sárgájának meg kell száradnia) érhetjük el, valamint úgy, hogy mielőtt a nem előmelegített sütőbe küldenénk, még egyszer megkenjük tojásfehérjével a tészta felszínét. Nem érdemes nagyon közel rakni egymáshoz a tekercseket, maradjon közöttük legalább 2-3 cm távolság, hogy kényelmesen nőhessenek.
Ha pedig a diós és mákos bejgli mellett vagy helyett idén karácsonykor valami újabbat is kipróbálnánk, érdemes gesztenyés vagy aszaltszilvás töltelékkel kísérletezni. Mindkettő különlegesen finom!
Hozzávalók 2 rúd bejglihez:
Elkészítés:
A mazsolával, diófélékkel, kandírozott és aszalt gyümölcsökkel gazdagított tésztájú, őzgerinc- vagy kalácsformában megsütött gyümölcskenyér a világ számos országában nagy karácsonyi kedvencnek számít. Gondoljunk csak az osztrákok és németek Stollenjére vagy az olaszok panettonéjára. Süthetjük kevert vagy kelt tésztából egyaránt: ha kevés az idő, mindenképp érdemes az előbbit választani, így nem kell a kelesztési idővel számolnunk.
A gyümölcskenyér minden esetben sok-sok finom aszalt gyümölcsöt tartalmaz. A mazsolát, az aszalt szilvát, az aszalt sárga- vagy őszibarackot célszerű felhasználás előtt rumba pálinkába áztatni. Így nem csupán az ízei gazdagodnak, de sokkal puhábbak is lesznek a gyümölcsök. Használhatunk mindenféle más aszalt gyümölcsöt is: meggyet, cseresznyét, vörös áfonyát, datolyát, fügét, egzotikus gyümölcsféléket, úgymint kandírozott papayát, mangót ízlésünk szerint. Minél többféle íz és szín kerül bele, annál látványosabb lesz a gyümölcskenyerünk. Természetesen csupán kétféle aszalt gyümölccsel is lehet gyümölcskenyeret sütni: a mazsola és az aszalt meggy épp olyan remek párosítás, mint az egzotikusabb kandírozott gyömbér és vörös áfonya duó.
A tésztát édesíthetjük cukor mellett mézzel, készíthetjük barna nádcukorral, vagy helyettesíthetjük ezeket „egészséges” cukorral (steviával, nyírcukorral) is. Kedvünk szerint fűszerezhetjük a tésztát fahéjjal, őrölt gyömbérrel, kardamommal, ánizzsal vagy készen kapható mézessütemény-fűszerkeverékkel is. A fűszerezéssel azonban legyünk óvatosak, a gyümölcsök aromáját semmiképp se vegye át a fűszerek dominanciája!
A gyümölcskenyerek viszonylag lassan sülnek tökéletesre, a sütő hőmérsékletét sosem szabad magasra állítani (légkeveréses sütő esetében maximum 175 fokra), mert kívülről könnyen megéghet, belül pedig nem sül át rendesen a tészta.
Ha 1 héttel az ünnepek előtt sütjük, mindenképp vonjuk be csokoládé- vagy cukormázzal a gyümölcskenyeret, így garantáltan nem szárad ki, az ízei pedig tökéletesen összeérnek. Tárolhatjuk hideg kamrában vagy hűtőszekrényben is.
Hozzávalók 2 kisebb vagy 1 nagyobb méretű sütőformához:
A csokoládémázhoz:
Elkészítés:
A zserbó igazi hazai ünnepi klasszikus, a világ más táján szinte ismeretlen, pedig milyen ellenállhatatlanul finom sütemény – ha nem száraz! A zserbó tésztája omlós tészta, kevés élesztővel. Fontos, hogy ne vigyük túlzásba az élesztőt, mert ha a tészta nagyon megkel, vastaggá, egyenetlenné válhat. A jó zserbóban pedig a tészta nem lehet vastagabb a tölteléknél. Van, aki margarinnal készíti, van, aki vajjal – a lényeg, hogy a zsiradék ne legyen túlságosan hideg a tészta összeállításánál. Fagyos zsiradékkal ugyanis nehéz dolgozni. Ezt a tésztát nem szükséges pihentetni, de mindenképp vékony, egyenletes, a tepsi méretével megegyező lappá kell nyújtani. Rugalmas tészta, nem nehéz vele dolgozni, a tészta ideális vastagság a 2-3 mm.
A hagyományos zserbó három tésztarétegből áll, de sokan négy réteggel is készítik. A lényeg, hogy se a dióval, se a lekvárral ne fukarkodjunk! A legjobb házi készítésű baracklekvárt használni hosszá, a diót pedig őröljük nagyon finomra. Ha kedvünk van, a lekvártöltelékre szórhatunk egy kevés egészen finomra aprított kandírozott narancs- vagy citromhéjat is, egészen különleges lesz így a zserbónk.
A kinyújtott, tepsibe helyezett tésztát először mindig lekvárral kenjük meg, méghozzá annyival, hogy szép egyenletesen fedje a vékony tésztaréteget, szórjuk meg gazdagon a cukrozott dió (esetleg mogyoró- vagy mandulaőrleménnyel). Ha egyenletes felszínű zserbót szeretnénk, villával szurkáljuk meg a már összeállított süteményt, így a sütés közben keletkező gőzöknek szabad utat biztosítunk, nem púposodik fel a tészta. A zserbót is egyenletes tűznél érdemes sütni. Légkeveréses sütőben maximum 175 fokon. Egy tepsi zserbóra nagyjából 35-40 percnyi sütési időt számoljunk.
A zserbó viszonylag lassan hűl, de mindenképp várjuk meg, amíg szobahőmérsékletű lesz, mielőtt bevonnánk a csokimázzal. A sütőből kivéve, a hőmérséklet csökkenésével ugyanis a tészta kissé még visszaesik. Ha már kihűlt, jöhet a máz. Szeletelni is hidegen érdemes.
A zserbó is elkészíthető karácsony előtt néhány nappal. Ha elegendő mennyiségű lekvárt kanalazunk bele, nem szárad ki, de mindenképp tároljuk letakarva hideg helyen vagy hűtőben.
Az omlós tészták vagy a dióval, mákkal, aszalt gyümölcsökkel készülő klasszikusok jó előre is megsüthetők, a krémes süteményekhez azonban mindenképp az ünnepek előtti utolsó napokban célszerű hozzáfogni. Krémes süteménynek pedig mindenképp helye van az ünnepi desszertek között. Az eredetileg középkori gyökerekre visszavezethető karácsonyi fatörzs a 20. századtól kezdődően vált klasszikus karácsonyi édességgé. A sokféle változatban kedvelt krémes ünnepi desszert lényegében egy gazdagon töltött és díszített piskótatekercs.
Nem bonyolult elkészíteni, ráadásul maga a piskótatekercs előre is megsüthető. 1 napot frissen tartó fóliába csomagolva nyugodtan várakoztathatjuk. Ha valakinek kevés ideje marad, a piskótatekercset akár készen is megvásárolhatja, a krémet pedig nagyjából 15-20 percnyi időráfordítással ki lehet keverni.
A fatörzs torta alapja lehet hagyományos vagy kakaóval, illetve kávéval gazdagított piskóta is. A krém pedig a csokoládés vajkrémtől a kávékrémen át a diós vajkrémen keresztül a vajjal gazdagított főzött krémig igen széles skálán mozoghat.
A fatörzs torta állhat egyetlen tekercsből, de ha kedvünk van hozzá, a tekercs nagyjából ¼ részét ferdén le is vághatjuk, és krémmel a hosszabb tekercs oldalához illeszthetjük. Így már igazi fatörzsre emlékeztet a sütemény. Rutinosabbak tovább is szabdalhatják, építhetik… A csokoládékrémmel töltött fatörzs tetejére reszelhetünk csokoládét, a diós töltelék díszítése lehet pirított dió is, ami a vaníliás főzött krém vajjal gazdagított változatához is tökéletesen illik, kerülhetnek rá fondant- vagy marcipánfigurák is.
Ha pedig valaki nem kedveli a vajas krémeket, próbálja ki az erdei gyümölcsös mascarponekrémet.
Hozzávalók 1 fatörzs torta töltéséhez, díszítéséhez:
Elkészítés:
A sütés nélkül készíthető ünnepi desszertek koronázatlan királya az Itáliából világot hódított tiramisu. Szívesen készítik rutinos háziasszonyok éppúgy, mint azok, akiknek kevés idejük jut főzésre. Egy nappal a tálalás előtt érdemes összeállítani, lefedve hűtőszekrényben pihentetni. A babapiskótát és a mascarponét jó előre beszerezhetjük hozzá, az összeállításnál csak a kávét kell frissen főzni.
A tiramisut is lehet készíteni tojással gazdagított mascarponéval, ez esetben fontos, hogy nagyon friss legyen a tojás, de akár ez ki is hagyható, és könnyű tejszínhabos mascarponéval is rétegezhetjük a kávéba mártott babapiskótát. Ez esetben 50 dkg édesített mascarponéhoz 2 dl habbá vert tejszínt keverünk, édesítjük, és ezt a krémet rétegezzük a piskótákra. Ha még gazdagabbá tennénk a tejszínes ízeket, vanília-kivonatot vagy vaníliás porcukrot is tehetünk a cukor mellé, de némi alkohollal is megbolondíthatjuk. Igazi last minute desszert, amihez azok is bártan hozzáláthatnak, akik nem szívesen gyújtják be a sütőt.
Az előre elkészített tiramisut csak tálalás előtt szórjuk meg kakaóporral, így nem olvad bele a kakaó a krémbe! Ha az utolsó pillanatban fogunk hozzá, akár öblös poharakba is rétegezhetjük, és poharas desszertként tálalhatjuk.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.