"Évente mintegy 400 lakástűz keletkezik csak amiatt, mert balul sikerül egy-egy sütés-főzés, pedig ezek az esetek nagyon könnyen megelőzhetőek lennének" - mondja Mukics Dániel tűzoltó őrnagy. Tőle tudjuk meg azt is, hogy idén 51 ember szenvedett valamilyen égési sérülést, vagy füstmérgezést ezekben a főzési balesetekben.
Az esetek többségében a tűzhelyen felejtett étel, azon belül is az olaj gyullad meg. Az étolaj (gyártótól és olajtól függően) 300-330 Celsius-fok között meggyullad. Ha valaki erre vizet önt, akkor kirobban az égő olaj az edényből és nemcsak az egész konyhát, hanem azt is meg fogja gyújtani, aki nyakon öntötte a tüzet egy pohár vízzel. Ennek oka, hogy a víz nehezebb az olajnál és alákerül az edényben, viszont a forró olajjal érintkezve azonnal gőzzé alakul és szabályosan kirobbantja az égő olajszemcséket a lábosból. Azok pedig mindent meg fognak gyújtani, amivel érintkezni fognak.
Mukics Dániel azt javasolja, hogy egy fedővel, vagy nedves konyharuhával fedjük le az edényt és kapcsoljuk ki a tűzhelyet. Így magától elalszik a tűz mindenféle komolyabb kár, vagy sérülés nélkül.
Gyakori, hogy a kenyérpirítóban többet időzik 1-1 szelet pékáru, mint amennyit kellene, és meggyullad. Ezt csak akkor oltsuk vízzel, ha kihúztuk a konnektorból a kenyérpirítót.
Nem ritka, hogy a sütőben felejti valaki a készülő ételt és az gyullad meg. Ezt a legegyszerűbb egy otthoni porral oltó, vagy habbal oltó tűzoltó készülékkel eloltani. Egy 2 kilogrammos ABC porral oltó készülék mindössze 3 ezer Ft.
A mobiltelefon úgy is egész nap a kezünk ügyében van. Állítsuk be rajta az időzítőt akkorra, amikorra elkészül az étel, így biztos nem fog sem odaégni, sem meggyulladni a főztünk. Gyakori, hogy az odaégett étel miatt akkora füst keletkezik, hogy füstmérgezést kap, aki belép egy ilyen konyhába és megpróbálja megelőzni a még nagyobb bajt. Még ha nem is történik személyi sérülés az biztos, hogy a konyhát újra kell festeni, hiszen minden kormos lesz. Egy konyha kifestése, a függönyök lecserélése és teljes kitakarítása pedig rengeteg idő, vesződség és mindenekelőtt drága mulatság.
„Ha most azt mondanám, hogy van egy olyan megoldás, ami megvéd bennünket a lakástűz veszélyétől és havonta csak 80 forintba kerül elhinnék nekem?” – kérdezte az őrnagy. Márpedig van ilyen. Egy olyan füstérzékelő, amelynek 10 év a szavatossági ideje, 8 ezer forintba kerül. A füstérzékelő 85 decibel hangerővel sípol, ha füstöt észlel, így még a kialakulása idejében meg tudjuk fékezni a tüzet és nem lesz belőle nagyobb baj. Viszont ez a fajta füstérzékelő nem jó a konyhába, mert bejelez a készülő étel párájától is. Erre a megoldás a kombinált hő és füstérzékelő, amely szintén 10 évig garantálja a biztonságot és körülbelül 10 ezer forintba kerül.
A tűzesetek jelentős része elektromos eszközök miatt keletkezik. Ennek oka, hogy sok konyhagép egyszerűen nem arra lett kitalálva, hogy a nap 24 órájában be legyen dugva a konnektorba. Természetesen egy hűtőszekrényt, vagy mikrót nem kell kihúzni, de egy turmix, egy vízforraló, rizsfőző, kávéfőzőnek vagy melegszendvics sütő nem arra lett kitalálva, hogy állandóan feszültség alatt legyen. Ha éppen nem használjuk ezeket az eszközöket, húzzuk ki őket a konnektorból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.