Hozzávalók:
3 dl fehérborecet
1 dl száraz fehér bor
4 dkg gyömbér
20 dkg cukor
2 rúd fahéj
fél rúd vanília
3 db körte
12 dkg jó minőségű gorgonzola
1 fej frisée saláta
3 evőkanál körtelé
5 dkg fenyőmag
só
2 evőkanál olívaolaj
Elkészítés: Az ecetet és a bort összekeverjük, hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat és a vaníliát, felforraljuk. A körtét hajszálvékonyra szeljük, és a fűszeres lébe tesszük, 1 percig forraljuk (ez a posírozás). Sütőpapírra vagy szilikonlapra fektetjük a körteszeleteket, majd 80 fokos sütőben megszárítjuk. A fenyőmagot megpirítjuk. A frisée salátát megmossuk, a szívét használjuk fel, ami szép sárgás, leveleire szedjük, beletesszük egy tálba. Olívaolajjal és a körtelével meglocsoljuk, megsózzuk, összeforgatjuk. Tányérra tesszük a leveleket, ráfektetjük a körteszeleteket, rádaraboljuk a gorgonzolát, végül megszórjuk a pirított fenyőmaggal.
Első ránézésre furcsának vagy inkább bonyolultnak tűnhet ez a recept, de nem az. A páclé összetevői egytől egyig fontos szereplők, a körte így éri el azt savanykás-kesernyés-édeskés íz, amely nagyon jól passzol a sajthoz és ehhez a nagyon érdekes salátaféléhez.
Sajnos a „salátapályán” elég gyenge a muzsikaszó, már ami a felhasználási területeket és a szó nemes értelmében vett laikusok felvilágosítását illeti. Teljes a káosz az elnevezések terén, még a szakácsok között is, így nem csoda, ha a háziasszonyok elveszettnek érzik magukat, és inkább elfordulnak a színes saláták világától, és nemes egyszerűséggel a jól bevált fejessalátát, néha-néha a jégsalátát részesítik előnyben. Nem hibáztatom őket, hiszen még a zöldségesek is mindenféle neveket használnak (főként ami eszükbe jut éppen), így nehezen lehet eligazodni ezen a téren. És akkor még nem beszéltem a hipermarketekről, ahol gyakran nincs kitől kérdezni, ha pedig van… na, azt a választ én inkább nem várnám meg.
Ne csüggedjünk azért, salátát enni megéri. Fontos tápanyagforrás, gazdag, színes ízvilág, rendkívül sokrétű felhasználási terület jellemzi, és még a szemet is gyönyörködteti. Ez a frisée saláta egyébként az endívia családjába tartozik, hál’istennek nagyon nehezen viseli azokak a szereket, amelyekkel próbálták a hozamát növelni, gyomirtózni, kártevőmentesíteni, így keveset vagy egyáltalán nem kezelik.
Enyhén kesernyés íze van, ezért nagyon jól passzol az édeskés körtéhez és a sós sajthoz. Nem utolsó sorban jó étvágygerjesztő, kalóriatartalma nagyon alacsony, viszont némely ásványi anyag (vas, foszfor) jelentős mennyiségben megtalálható benne. Gyümölcssavtartalma miatt üdítő, élénkítő hatású, már csak ezért is érdemes lenne fogyasztani.
Láttam séfet, aki serpenyőben, olívaolajon megforgatta kevés sonkahagymával, majd langyosan tálalta tengeri hal mellé.
A lényeg, hogy nem szabad megijedni tőle, felhasználása egyezhet a fejes salátáéval, de díszíthetünk vele borjú carpacciót, hideg tonhalat, és minden olyan ételt, amihez illik a halványzöld, sárgás, nagyon kecses levélke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.