2008. február 25. A kismama napló véget ér

A szülés várható időpontja 2008. július 11-18, így kijelenthetjük, hogy túl vagyunk a félidőn. Megkezdődött a visszaszámlálás a Nagy napig, amikor végre megismerkedhetünk a kisbabánkkal. :o))

S hogy a boldog kezdet után miért hagyom máris abba a naplómat? A válasz egyszerű. Érzékeny vagyok, talán túlságosan is, és Halak-lelkem nehezen viseli, ha bántják. A szomorúságom, ha igazán mély, fizikai tünetekben is megnyilvánul, ami így még inkább nem engedi feledni a szívemet ért támadásokat.

A blog részek kapcsán kaptam hideget is, meleget is egyaránt, bár többnyire kedves üzenetekkel örvendeztettetek meg minket.
A rosszak azonban nagyon fájtak.
Megmagyarázhattam volna, hogy mit miért gondolok, és azt hiszem, meg tudtam volna győzni az engem bírálókat, vagy harciasan visszavághattam volna, hisz kenyerem az írás. De kismama vagyok, édesanya, akinek nem ez a dolga. Nincs ideje sem harcnak, sem az igazság hirdetésének - aki ismer, úgyis érzi, hogy jót szerettem volna a naplómmal, és eszembe sem jutott bárkit is megbántani vagy kifigurázni. Okoskodni sem akartam, de hittem, és hiszek azokban az emberekben és módszerekben, akik nekünk segítettek, és abban is, hogy ezzel másoknak is utat mutattunk.

Szíven ütöttek az engem ért negatív minősítések.
Kismama vagyok, aki a lelkére veszi, ha bántják, de nem is ez a baj.
Ha én szomorú vagyok, a Babánk is szomorú.
Ha sírok, és megbántódok, piciny kis testével ő is minden bánatomat átérez, és némán sír velem. Ká pedig vígasztal és aggódik értünk.
Hárman szenvedünk azért, mert kiálltam a média porondjára, kiterítettem az érzéseimet, és azt gondoltam, simán elviselem majd mindazt, ami ezzel jár. Sajnos nem megy ez nekem, és bár dolgozom rajta, azt hiszem, nem ez a legmegfelelőbb időszak arra, hogy mimózából hirtelen kemény kősziklává váljak.

Szeretnénk megköszönni mindenkinek, hogy velünk volt, hogy szurkolt nekünk, hogy velünk örült és velünk izgult Kisbabánk létezésének minden egyes pillanatáért. Rengeteg privát e-mailt és üzenetet kaptunk, sőt, még ajándékot is kaptunk... egy külön részt szerettem volna szentelni ennek a csodálatos meglepetésnek, de mivel erre már nem lesz alkalom, itt szeretném elmesélni.
Múlt héten voltunk a nagy un. 20. heti genetikai UH vizsgálaton, ahol kiderült, hogy a Babánk egy bájos kis tündérke. A váróteremben ülve egyszerre csak egy fiatal lány jelent meg, a kezében egy hatalmas zacskóval.
- Ez a tiétek - mondta, és mosolyogva a kezünkbe nyomta a csomagot, majd amilyen hirtelen felbukkant, úgy el is tűnt. Bemutatkozott, de csak percekkel később esett le, hogy ki is volt ő. Testet öltött angyal - így nevezik az ilyeneket. Más néven: Nofi. Egy nagyon kedves lány, régi olvasónk és barátunk a Morzsálóból.
Sosem találkoztunk személyesen, ő mégis tudta, hogy kik vagyunk, és hogy ott leszünk a nőgyógyásznál... elképesztő, nem?
A csomagban 2 álomszép kismamás-babás album és egy vidám plüss víziló lapult. Könnyekig hatódtunk mind a ketten, de igazán meg sem ölelhettük, meg sem köszönhettük, mert őrangyalunk addigra elillant.
Ezúton is szeretném megköszönni ezt a kedves meglepetést!! :o))

Kérlek, ne bántsátok azokat, akik nem szerettek minket vagy a blogunkat. Végülis ezt már nagy kedvencem, az LGT is megénekelte sok-sok évvel ezelőtt: "Nem szerethet mindenki".
Szabad országban élünk, szabad akarat van a világon, és az élet akkor lesz igazán szép, ha mindig szeretettel gondolunk egymásra, és jó egészséget, sikert, örömöt és vidámságot kívánunk egymásnak!
Hiszem, hogy a jó jót eredményez, ezért kérlek titeket, így fogadjátok el a döntésünket.

Természetesen mindenkinek továbbra is segítek, amiben csak tudok - baba-mama kérdésekben, hiszen szuper szülésznőm (Újvári Bori) és nőgyógyászom (dr. Bálint Sándor) van, akiktől rengeteget tanulok. :-) A címem: mirza@mindmegette.hu

Aggodalomra azonban semmi ok, a Morzsáló tovább döcög. És bátran "beszólhattok", ha szétfőzöm a hagymákat, nem dermed meg a zselatinom, vagy zacskós rizst főzök és szenzációsnak találom a saját feltalálásaimat! :-))))

Mindenkinek nagyon szépen köszönünk mindent, és mindenkinek őszintén örülünk, aki velünk tart a kantin és kis családunk életének apró történéseiben!
Sok szeretettel:
Mirza, Ká, Dorka (talán ez lesz a neve....)
:-)))))))))

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>