A cukkini a kezdő kertészek álma. Magról is könnyű nevelni, de tavasszal mindenhol kapható palánta is. Ha pici korában nem falják fel a csigák, nyert ügyünk van, gyakorlatilag kipusztíthatatlan. Szemmel láthatóan növekszik napról napra, viszonylag gyorsan irdatlan nagy leveleket hoz, amik remekül árnyékolnak körülötte, tehát gyomlálnunk sem kell. Sok nap és sok víz kell neki, akkor gazdagon terem. Egy cukkinibokor már kielégíti egy család normális cukkiniigényeit, de persze mindenki többet ültet, így aztán augusztusban ott állunk tengernyi zöldséggel.
Az idei nyarat különösen szereti, rengeteg a csapadék, sokszor párás az idő, de azért meleg is van, sokat süt a nap is, eszményiek a körülmények. A sok esőnek köszönhetően még a hatalmasra növő termések is nagyon zsengék, nem is érdemes picinek leszedni, mert még a kilósaknak is papírvékony a héja, gyenge a belseje. Ha a folyamatos fogyasztás mellett még mindig van pár cukkinink, akkor tegyük el télire.
Ez a legegyszerűbb, de a legdrágább módszer is egyben (hacsak nem saját napelem termeli a fagyasztáshoz szükséges energiát). Attól függően, hogyan akarjuk felhasználni, felvágjuk kis kockákra vagy lereszeljük. Pici sóval összekeverjük, hagyjuk állni 10-15 percig. utána gyengéden kinyomkodjuk, adagonként zacskózzuk, és már mehet is a fagyasztóba.
Ha van még hely a kamrában, tegyük üvegekbe. Fermentálhatjuk a szokásos módon – azaz hasábokra vágjuk, tetszőleges fűszerekkel (kapor, csombor, fokhagyma, babér, stb.) szorosan üvegekbe állítjuk. Teleöntjük két százalékos sóoldattal (körülbelül fél centi maradjon üresen a fedélig). Rácsavarjuk a hibátlan fémfedőt. Egy hűvösebb, nem napsütöttek sarokba állítjuk, teszünk alá egy tálcát, mert az erjedés alatt ki fog folyni a levének egy rész. Nem sziszegtetjük, nem vesszük le róla a fedőt. Nyáron pár nap alatt lezajlik a fermentálódási folyamat. Amikor már nem folyik belőle lé, akkor átköltöztetjük a kamrába. Csak kibontás után kell a hűtőszekrényben tartani. Ha jó volt az alapanyag, és jól csináltunk mindent, a végeredmény egy ropogós, kovászosuborka-szerű savanyúság lesz. Mindenesetre mielőtt elteszünk belőle negyven üveggel, érdemes egy pici próbaüvegnyit eltenni, és megkóstolni pár nap múlva.
Olajon hagymát dinsztelünk, arra jön a pici szeletekre vágott tömérdek cukkini, egy-két paprikával. Ha ezek megpárolódtak, akkor viszonylag sok paradicsomot adjunk hozzá, hogy majd jó bő leve legyen a ragunak. Ha minden megfő és bugyogva fő, üvegekbe töltjük, sok forró lével nyakon öntve. Lezárjuk, fejre állítjuk tíz percre, aztán visszafordítjuk, és kihűtjük.
Készíthetünk zöldségkrémeket is a cukkiniben szegény időszakokra. Dinsztelt hagymára tesszük a feldarabolt cukkinit, pároljuk. Érdemes hozzáadni némi padlizsánt is, mert attól krémesebb, zselésebb lesz. Közben ízesítjük zöld fűszerekkel (kakukkfű, csombor, kapor), fokhagymával, sóval, borssal. Ha kész, botmixerrel átnyomjuk. A sűrű masszát kis üvegekbe rakjuk, majd vizes dunsztban még fél órát főzzük.
(Nyitókép: Shutterstock)
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.