Szilvalekvár házilag

A szilvalekvár készítésének többféle módszere ismert. Csinálhatjuk a többi lekvárhoz hasonlatosan, vagyis cukorral felfőzve, de kombinálhatjuk a sütést és a főzést, illetve visszatérhetünk a hagyományos és sokkal egészségesebb megoldáshoz is, azaz készíthetjük a lekvárt sütőben sütve.

Főzött szilvalekvár cukorral

A főzős technikánál a kimagozott szilvával többféle módon is bánhatunk. A lekvárfőzésnél bevett módszer a magozott gyümölcsöt cukorral meghintve néhány órát állni hagyni, majd utána megfőzni, de ha gyorsabban szeretnénk elkészíteni a lekvárt, akkor a friss, magozott gyümölcsöt azonnal felforraljuk, cukorral vagy befőzőcukorral meghintve újra forraljuk, és húsz perc főzést követően üvegekbe töltjük.

A friss lekvárt rejtő üvegeket celofánnal és fémtetővel fedjük, s vagy nagyanyáink módszereit követve száraz dunsztban tartjuk legalább 24 órán keresztül, vagy – engedve a modernkor időspóroló technikáinak – fejjel lefelé fordítjuk 5-6 percre, sőt amennyiben tisztességgel lezártuk az üvegeket, a lekvárokat hagyhatjuk ebben a pozícióban teljesen kihűlni.

Szilvalekvár a sütőből

A sütve-főzve készített lekvár esetében a szilva puhulása a sütőben történik. A leveses gyümölcsöt tepsibe tesszük, majd 200 fokon legalább egy órát sütjük. Az így kapott félkész lekvárt lábasba öntjük, ha szeretnénk, fűszerezzük, majd cukorral összefőzzük. Ebből a fajta lekvárból nagyon finom chutney készíthető. A sütésnek köszönhetően a gyümölcshús nem roncsolódik össze teljesen, és ha a fűszereket már a sütéskor a szilvához adjuk, az ízhatás is sokkal intenzívebb lesz.

A sütőben sült lekvárhoz a legtöbb esetben semmilyen adalék nem szükségeltetik, csak szilvára, tepsire, türelemre és a villany-, vagy gázszámla előzetes kalkulációjára van szükség. A csak sütéssel készített lekvár esetében a sütőt 160 fokra melegítsük fel, és vagy tepsiben, vagy jobb esetben egy igen mély lábasban sütjük a szilvát, ritkán átkeverve. A tepsivel szemben a lábas előnye a magas fal, ami megvédi a sütőteret a teljes elkoszolódástól.

A legendás szilvalekvár

Nagyanyáink hatalmas üstökben főzék a szilvalekvárt szabad tűzön, nem adtak hozzá cukrot, sőt semmi mást sem, csak keverték, keverték és keverték, sok-sok órán keresztül, mígnem sűrű, fekete ragaccsá, kocsikenőcsnek is nevezett masszává főtt össze a gyümölcs. Ez tartósítószer nélkül is eláll, ízében érezhető a szabad tűz füstje, egyszerűen mennyei, de ezért az ízért 6-8 órát a tűz mellett kell állni. Ha sok lelkes lekvárbolond összejön, érdemes kipróbálni, akár jó móka is lehet a szabadtűzi szilvalekvár főzése.

A szilvalekvár legkedvesebb fűszere a fahéj. Ezenkívül jól illik hozzá a rum, a vanília és a kardamom is. Ha szeretjük az extrém kombinációkat, akkor kerülhet a lekvárba pirított mandula, dió vagy egy kis mák is. A fűszerezéssel, házasítással óvatosan bánjuk, mindig gondoljuk végig, hogy ezeknek a fűszeres lekvároknak meglesz-e a helyük a konyhai repertoárunkban, s ha igen, mekkora mennyiség fogy el belőlük. Az ízek kikísérletezéséhez érdemes kisebb mennyiségű szilvával tesztfőzéseket végezni. Egy lekvárból többféle ízt is kicsalhatunk, ha a lekvárt a főzés végével szétosztjuk, és külön-külön hangoljuk.

A lekvárba kerülhet egy kevés citrom is, hiszen ízében ez is harmonizál a szilvával, de nem csak emiatt szokás lekvárokba tenni, hanem azért, mert a citromsavnak köszönhetően a lekvár megőrzi eredeti színét.

Szilvalekvár – mire használjuk?

A kész szilvalekvárral már nincs is már dolgunk, mint felhasználni. A szilvalekvár – állagától függően – felhasználása igen széleskörű. Ízesíthetünk vele különféle őszre hangolt gyümölcsleveseket, kínálhatjuk vadhúsok, marha-, sertés- és szárnyashús mellé. Ha jó kemény a lekvár, akkor felhasználhatjuk szilvásgombóc vagy bukta töltésére is. A sűrű szilvalekvár nagyszerűen felhasználható derelye és flódni készítéséhez is.

A sűrűbb lekvárokat bármilyen kelt tésztába belecsomagolhatjuk. Készíthetünk töltött kuglófot, vagy kipróbálhatjuk a tepertős pogácsa alapokon nyugvó szilvás papucsot is, de az omlós tésztákhoz, a linzerekhez, hókiflikhez is nélkülözhetetlen egy jóféle tartalmas szilvalekvár.

Mindenféle sütibe, reggelire, uzsonnára

A lágyabb lekvárok jól illenek a reggeli kenyérre, egy-egy piskótához, gyümölcsrizs, tejbedara ízesítéséhez, tejes pite vagy fánk megbolondításához, de nagyon jó töltelékei lehetnek bármilyen piskótából készített roládnak, tortának, illetve joghurtos, túrós tortákba is nyugodtan beletehetjük.

Amennyiben a cukor nélkül készített, összesütött lekvárt választjuk, szinte lelkiismeret-furdalás nélkül használhatjuk bármibe. Egyre azonban vigyázzunk: a szilva bizonyos élettani hatásokkal bír, így egy adott mennyiség egyszeri elfogyasztását nem célszerű túllépni.

Szilvalekváros női szeszély

Hozzávalók:

• 40 dkg finomliszt
• 2 dkg friss élesztő
• 2 dkg sikér
• 7 db tojás
• 10 dkg vaj
• 4 dkg porcukor
• 10 dkg porcukor
• 2 dl langyos tej
• 2 csipet só
• 1 kávéskanál fahéj
• 10 dkg mandulaforgács
• 35 dkg szilvalekvár

Elkészítés: A lisztet tálba szitáljuk, sikérrel gazdagítjuk, s csipetnyi sót és őrölt fahéjat keverünk hozzá. A 4 dkg porcukorral összemorzsolt élesztőt és a megolvasztott vajat a tejhez adjuk, majd hozzákeverjük a tojások sárgáját is. A keveréket a liszthez öntjük, majd alaposan kidolgozzuk a tésztát. Konyharuhával fedett tálban kétszeresére kelesztjük. Tepsi méretűre nyújtjuk, és 180 fokra előmelegített sütőben kicsit elősütjük, amíg el nem kezd színesedni. Ekkor kivesszük a sütőből, megkenjük a szilvalekvárral, és a 10 dkg porcukorral felvert tojáshabbal koronázzuk. A habot megszórjuk mandulaforgáccsal, és 200 fokon addig sütjük, amíg a mandulaforgácsok szépen megszínesednek, és a habnak is kellemesen karamellszíne nem lesz.

Szilvalekváros csiga

Hozzávalók:

• 30 dkg finomliszt
• 10 dkg rétesliszt
• 12 dkg töpörtyűkrém
• 2 tisztes csipet só
• 10-15 dkg szatmári szilvalekvár
• 1,5 dl tej
• 2,5 dkg élesztő
• csipet cukor

Elkészítés: A cukros tejben felfuttatott élesztőt a liszthez adjuk. Hozzákeverjük a tepertőkrémet, majd az egészet alaposan kidolgozzuk. A kész tésztát letakarva kétszeresére kelesztjük. Átgyúrjuk és viszonylag vékonyra kinyújtjuk. Jó alaposan megkenjük a lekvárral. A tésztát feltekerjük, mint a begjlit, kétujjnyi karikákra vágjuk, és sütőpapíros tepsire fektetjük a csigákat. Legalább 15 percet hagyjuk kelni. 185 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és zsemlebarnára sütjük.