A krumplis tésztának csak egy-két apró titka van. Egyrészt a krumpli, ugyanis újkrumpliból szinte képtelenség elkészíteni, nem véletlen, hogy mire a barack érik, már a krumplik is megemberelik magukat és lehet velük dolgozni. Másrészt a krumplis tésztát nem szabad túl sok liszttel készíteni. Akármennyire ragadós a végeredmény, egy bizonyos mennyiség felett a liszt nem csak átmeneti segítséget nyújt, hanem betonná is változtatja a kifőtt tésztát.
A krumplis tésztával gyorsan kell dolgozni. Ez bizony nem az a száraztészta típusú történet, ahol nyugodtan hagyhatjuk szikkadni/száradni a friss tésztát, itt gyorsnak kell lenni, amíg készül a tészta, addig már lobog is a víz. A krumplis tészta hamar megfő, az enyhén sós vízben főtt nudlik és gombócok pikk-pakk feljönnek a víz tetejére. Ilyenkor még egy-két percet hagyni kell főni (a méretétől függően), majd mehet a morzsába vagy épp a melegített vajba, zsiradékba, mártásba.
A tésztából ugyanis sokféle étel lehet. Készíthetünk belőle klasszikus, gyümölccsel töltött gombócot, megsodorhatjuk nudlinak, forgathatjuk mákba, dióba, prézlibe, vagy akár sós köretnek is szánhatjuk.
A köretnek készített nudli, az úgynevezett sufnudli titka csupán annyi, hogy a kifőtt tésztát alaposan le kell csepegtetni, majd kevés zsiradékba ropogósra sütni. A kívül kérges, belül puha tészta ellenállhatatlan köret és jó nedvszívó, így bármilyen ragu vagy mártás mellé kitűnő.
A vadas mellé készíthetünk krumpligombócot, amelyet a nudlihoz hasonlatosan szintén lepiríthatunk. A kisebb gombócok levesbetétnek is tökéletesek, húslevesekhez, ragulevesekhez, krémlevesekhez egyaránt érdemes kipróbálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.