Szerencsevacsora – újévi hagyományok, jóslások

Lencse, malac, pogácsa

Aki újévkor lencsét vagy más apró szemes ételt eszik, gazdag és szerencsés lesz az évben. Szinte kötelező a malacsült is, hiszen míg a tömzsi négylábú előre túrja a földet, és „kitúrja a szerencsét”, a csirke vagy tyúk inkább elkaparja azt.

A hagyományosan készített pogácsák egyikébe egyes vidékeken ezen az estén pénzérmét sütöttek. Aki ezt megtalálta, arra a következő évben nagy szerencse várt. (Nagyon fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon!)

A pénzt a régiek szerint másképpen is magunkhoz édesgethetjük: a gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amit aranyvíznek neveztek. Aki ebből a vízből ivott, arra gazdagság várt.

Szerelemjóslások Erdélyből

A lányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.

Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.

Dologtiltás

Szilveszter napján a háziasszonyoknak tilos a mosás, a teregetés, mert a régi hiedelem szerint valaki halálát hozza. Tilos levinni a szemetet is, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.