Egyszerűen elkészíthető, bevált recepteket kínálok, de igyekszem némi hozzáadott értékkel gazdagítani a leírásokat: részletesen ismertetem az elkészítés körülményeit, a buktatókat - megspékelve mindezt némi pistucos humorral és (ön)iróniával, mert rájöttem: faarccal, görcsösen nem érdemes sütni-főzni. A receptek 4 személyre szólnak, vagy annyira, ahányan esznek majd az ételből. :)
Bár Vesta istennőnél - férfitársaimmal egyetemben - nyilván semmi esélyem nem lenne, a nevét viselő gáztűzhelyünkkel, pontosabban annak sütőjével már többször bepróbálkoztam, több-kevesebb sikerrel.
Bevallom, élek-halok az édességért, így nem csoda, hogy első művem is egy sütemény volt, melyet azóta számtalanszor elkészítettem, s idővel a saját pocakomra hangoltam.
Apropó, hangolás! Bosszant, hogy a süteményrecepteknél legtöbbször hiányzik a tepsi méretére való utalás, holott ez alapvető információ. Jártam már úgy, hogy csupasz maradt a tepsi egyik fele, és kevernem kellett még egy adag tésztát, vagy nem jutott takaró a pitére. Ezennel megígérem: jómagam – ha el nem felejtem - ezt mindig közölni fogom.
Mi kell a kredencből?
- egy mély tál a keveréshez
- egy másik a sütőpornak és a lisztnek
- mérleg, sütőpapír, (fa)kanalak a keveréshez, pohár
- kisméretű tepsi (az enyém: 25x35 cm-es)
- recés kenyérvágó kés
- citromreszelő (nem muszáj)
Mi kell a spájzból?
- 3 tojás
- 25 dkg kristálycukor
- 1 csomag vaníliás cukor/vanillincukor
- 2,5 dl tej
- 20-25 dkg darált mák
- 20 dkg finomliszt, vagy 15 dkg finomliszt és 5 dkg grahamliszt keveréke
- 5 dkg natúr (nem sózott) sertészsír
- 1 csomag sütőpor
- reszelt citromhéj (nem muszáj)
- 1 csomag vaníliás cukor/vanillincukor (vagy ennek porcukros keveréke) a szóráshoz (nem muszáj)
Hogy lesz ebből süti...?
A tojásokat a cukorral, a vaníliás cukorral és a tej felével mély tálban jól elkeverjük. Utána hozzáadjuk a mákot, a másik edényből a sütőporral alaposan elvegyített lisztet, felöntjük a maradék tejjel, majd jöhet a zsír és a citromhéj. (Figyelem! A citrom héját reszelés előtt alaposan mossuk meg, súroljuk le pl. ultrás dörzsikével, mert a termőhelyen vegyszerezik a gyümölcsöt, hogy ne romoljon meg, mire ideér. Ugyanez vonatkozik pl. a narancsra is. Akinek telik rá, az vehet biocitromot, így megspórolja a sikálást.) Végül az egészet jól kikeverjük, és sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. Jómagam hagyományos gázsütőben, alulról a 3. rácson, 3-4-es fokozaton (200-220 fok), 45-50 percig sütöm.
Agyament ötlet, tudom, de én úgy ellenőrzöm a sütit, hogy egy apró pogácsaszaggatóval „meglékelem”: ha a lékelmény alul már szép barna, és felül sem túl lágy, valamint az íze is rendicsek, akkor kész a süti.
Kihűlés után kiemelem a tepsiből, majd óvatosan felszeletelem (vigyázat, könnyen omlik). Nekem a nagy, recés kenyérvágó kés vált be, amit ez esetben úgy használok, hogy mindig csak egy irányban – előre – vágom a sütit, visszahúzáskor óvatosan kiemelem belőle.
Ha a még kézmeleg süti tetejét megszórjuk vaníliás cukorral, az kissé ráolvad és mázt képez, így még finomabb lesz – ilyenkor viszont semmiképp ne rakjuk egymásra a szeleteket. Akár megszórjuk, akár nem, amíg meleg, ne fedjük be nagyon, mert a képződő pára kicsapódik, és a süti nyirkos lesz.
A mákos kevertnek számos variácója létezhet. Készülhet mákkal és dióval vegyesen, esetleg csak dióval (de ez már diós kevert:)), a fantáziának csak a realitások szabnak határt. A tészta nem mellesleg tökéletesen alkalmas muffinkészítéshez.
Akik ügyelnek az egészségükre vagy az önáltatásra, grahamlisztet is keverjenek bele (lásd a hozzávalóknál), sőt tisztán abból is készülhet, de így még nem csináltam, ezért felelősséget nem vállalok érte. (A tesóm így készíti, és állítja, hogy király – mármint nem ő, hanem a sütemény.)
Tejérzékenyek bátran lecserélhetik a tejet szójatejre, nem fognak különbséget érezni – már csak azért sem, mivel nincs összehasonlítási alapjuk, hiszen nem ihatnak tejet. :) Bocsánat... szóval tényleg nincs érdemi különbség, palacsintát is csináltam már szójatejből (mert mi is érintettek vagyunk).
A tojásról is szerettem volna még kotkodálni valamit, de inkább majd legközelebb, merthogy most megyek főzni. :)
A süteményhez lóétvágyat kíván: Pistuc
Az eredeti receptre Horváth Ilona szakácskönyvében bukkantam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.