4 tévhit, aminek a rutinos diétázók is simán bedőlnek - te ne tedd!

Tudtad, hogy ez a négy zöldség a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik? A család mintegy 2500 fajának a legtöbbje Közép- és Dél-Amerikában honos. Alkaloid hatású glükozidokban gazdagok, számos fajuk ehető, míg mások mérgezők – sőt olyan is előfordul, hogy egy növénynek ehető és mérgező része is van. Toxicitásuk az enyhe irritációtól a halálos méregig terjed. Valószínűleg sokan a bennük található méreganyagok miatt kiáltják ki bűnösnek az egyébként teljesen ártalmatlan, sőt jótékony tápanyagokban igen gazdag finom négyest. Íme, a legelterjedtebb tévhitek!

1. Tévhit: fogyasztásuk hozzájárul a csontritkulás kialakulásához

A tények: a burgonyafélékben valóban van egy szolanin nevű alkaloid, amely nagy koncentrációban mérgező. (Ez az anyag egyébként védelmet nyújt a növényeknek a természetes veszélyek, például a rovarok ellen.) Szolainin található a növények szárában, leveleiben, de szolanin képződhet a burgonyában akkor is, ha növekedés során fény éri. Ekkor a burgonya bezöldül, fogyasztásra nem ajánlott. A pletykák ellenére a padlizsán, a paprika és a paradicsom – még a zöld is – nem termel szolanint, teljesen biztonságosan fogyasztható.

2. tévhit: fokozzák az ízületi gyulladásos panaszokat

A tények: több fórumon arról írnak, hogy az ezekben a zöldségekben található szolanin gyulladásos folyamatokat indít be, vagy súlyosbíthatja az ízületi gyulladást, vagy az azzal járó fájdalmat. Azonban nincsenek olyan kutatások, amelyek alátámasztanák ezt az állítást. Az ízületi gyulladást számos tényező befolyásolhatja, így nagyon nehéz annak meghatározása, hogy éppen mi lobbantja be, vagy erősíti fel a fájdalmat. Mivel sokan szenvednek valamilyen ételallergiában, valószínűsíthető, hogy a tüneteket inkább a burgonyafélékkel szembeni érzékenység okozhatja, vagy azokhoz kapcsolódhatnak.
Sőt egy 2010-es tanulmány szerint a lila vagy sárga burgonya fogyasztása valójában csökkentheti a gyulladást és a DNS károsodását. Ezek a fajok magas szintű antioxidánsokat tartalmaznak, beleértve a karotinoidokat is, amelyek megakadályozhatják a sejtek károsodását. Ennek ellenére ha úgy érzed, hogy allergiás vagy ezekre a zöldségekre, akkor iktasd ki az étrendedből, és figyeld meg, hogy a tünetek elmúlnak-e.

3. tévhit: migrént okoznak

A tények: neurológusok szerint nincs összefüggés a burgonyafélék fogyasztása és a migrén kialakulása között. Ami azonban bizonyított: ezeknek a zöldségeknek egészségügyi előnyei messze meghaladják a fogyasztásuk miatti lehetséges kockázatokat. A paradicsom és a paprika gazdag antioxidánsforrás, amely csökkenti a daganatos betegségek és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát; a burgonyában magas a C-vitamin; a padlizsán pedig kitűnő K-vitamin-forrás. Ezeken kívül mindegyik magas rosttartalmú és számos értékes tápanyag is található bennük. Ha kiiktatod ezt az ütős négyest az étrendedből, gondoskodj róla, hogy a bennük található vitaminokat, tápanyagokat, rostokat más forrásból biztosítsd a szervezeted zavartalan, egészséges működéséhez.

4. Tévhit: mérgező alkaloidot tartalmaznak

A tények: a burgonyafélékben valóban van egy szolanin nevű alkaloid, amely nagy koncentrációban mérgező. (Ez az anyag egyébként védelmet nyújt a növényeknek a természetes veszélyek, például a rovarok ellen.) Szolainin található a növények szárában, leveleiben, de szolanin képződhet a burgonyában akkor is, ha növekedés során fény éri. Ekkor a burgonya bezöldül, fogyasztásra nem ajánlott. A pletykák ellenére a padlizsán, a paprika és a paradicsom – még a zöld is – nem termel szolanint, teljesen biztonságosan fogyasztható.

Ajánljuk még:

• EZÉRT KÁROS A NAPRAFORGÓOLAJ! EZEKKEL A ZSIRADÉKOKKAL HELYETTESÍTSD >>>
• BÁNATODBAN CSOKIT ZABÁLSZ? 7 TIPP, HOGY MEGSZABADULJ AZ ÉRZELMI FALÁSI ROHAMOKTÓL >>>
• HA NAGYON TÖRÖD A FEJED, TÉNYLEG MEGÉHEZEL? >>>