Az alaplé elsősorban egyfajta csontleves. Hasonlóan készül, mint a vasárnapi húsleves, csak jóval több csonttal és kevesebb hússal, vagy éppenséggel hús nélkül. Ha elég nagy a fagyasztónk, érdemes időről időre megfőzni egy nagyobb mennyiséget, amit aztán kis adagokban lefagyasztunk, így mindig lesz mit tennünk a rizottóba, mártásba, levesekbe.
Alaplé készülhet bármilyen csontból: csirkéből, borjúból, marhából, de tengeri fogásokhoz halcsontból, rákpáncélból is. Nem szabad megfeledkezni a vegetáriánus vagy vegán fogásokról sem, ezekhez húsmentesen, kizárólag zöldségekből készül az alaplé.
Az esetek nagy részében, ha van kéznél egyszerű és pénztárcabarát csirkealaplé, azzal jók is vagyunk, készítsünk bármit, másra ritkán van szükségünk, sőt, az éttermek többsége is ezzel dolgozik. Ennel is két változata van: a semlegesebb ízű világos és az intenzívebb ízű sötét csirkealaplé.
Ez utóbbi ugyanúgy készül, mint a világos csirkealaplé – vagyis, mint a húsleves – csak főzés előtt a csontokat és húsos csontokat, illetve a leveszöldséget sütőben megpirítjuk. A pirítástól a csontok megbarnulnak, és ez a Maillard-reakciónak nevezett barnulás plusz aromákkal gazdagítja a levest, így a végeredmény íze is robusztusabb lesz. Az ilyen alaplé az intenzívebb ízeket kívánó ételekhez passzol.
Máris mutatjuk videón a metódust, íme a csirkealaplé-recept!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.