A madárberkenye vagy vörös berkenye ismert még gálnafa, kutyacseresznye és rekettyefa néven is. A természetben sokfelé előfordul, Magyarországon is megtalálhatjuk, például az Északi-középhegység magasabban fekvő területein, a Mátrában, valamint a Nyugat-Dunántúlon, de a leggyakrabban a városokban találkozhatunk a fájával, ugyanis dísznövényként, szegélyező faként elszeretettel ültetik.
A madárberkenye az apró, bogyószerű termése miatt kísértetiesen hasonlít a parkokban, a járdák mellett ültetett tűztövisre. A madárberkenye jellegzetesen fás megjelenésű, törzzsel és lombkoronával rendelkező faj, a tűztövis pedig inkább bokros. Azért fontos megbizonyosodni arról, melyik előtt is állunk, ugyanis a tűztövis termése mérgező, és bár a madárberkenye gyümölcse sem veszélytelen, de kellő körültekintés mellett a hasznunkra lehet.
A madárberkenye termése több olyan anyagot is tartalmaz, amelyek a helytelen felhasználás, vagy túladagolás esetén enyhébb mérgezést okozhatnak. Az egyik a para-szorbinsav, ami a terméshús sebzésekor képződik. A para-szorbinsav nyálkahártyát és bőrt ingerlő folyadék, ami főzés hatására nem mérgező szorbinsavvá bomlik. A másik a prunazin (egy ciánglikozid) a terméshúsban, a harmadik pedig az amigdalin (egy ciánglikozid) a magokban. Az érett termés húsában nincs vagy minimális mennyiségű a méreganyag, főzés hatására pedig elbomlik. A magvak mérgezők.
Az érett, dércsípte terméseket – szárításuk előtt – le kell szedni a fürtről, majd kiterítve kell szárítani őket – akár napon is lehet – egészen addig, amíg meg nem keményednek; a szárítás során. A madárberkenye érett termései fanyar, savanykás ízűek, és bár nyersen is ehető, nem szabad túl sokat csipegetni belőle, mert a termés húsa is tartalmaz ciánglikozidokat, nemcsak a magja.
A madárberkenye egyik leggyakoribb felhasználási módja, ha a friss, érett és megfőzött termésből savanykás zselét készítenek. A madárberkenyéből emellett lekvár, szörp és alkoholos ital is főzhető.
A friss madárberkenye-termés rengeteg C-vitamint tartalmaz, a megszárított, érett termés főzete pedig a veseképződés és a húgyúti betegségek esetén lehet hasznos. A népi gyógyászatban érett terméseit vizelethajtóként, leveleit összehúzó és vérzéscsillapító hatása miatt alkalmazták. Kérgének és levelének főzetét szájpenész kezelésére használják. A virágaiból készített tea enyhén has- és vizelethajtó hatású.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.