Remek szósz készíthető a szilva őséből, az erdő kék bogyójából, ráadásul sok benne a C-vitamin

A kökény, vagy más néven boronafa, tövisfa vagy kökényszilva erdők szélén, bozótosokban, mezőgazdasági területek határán előforduló cserje. Akár egy-két méter magasra is megnő, ágai jellegzetesek, ugyanis hatalmas tövisek nőnek rajta, ezért a kökény termésének gyűjtése során fokozottan óvatosan kell lenni. Ősszel lehullajtja a leveleit, így jobban láthatóvá válnak a terméseket védő szúrós ágacskák. A termés, azaz a kökényszilva igen apró, egy-két centiméter átmérőjű kékes-lilás, hamvas felületű bogyó, aminek húsa zöld, íze meglehetősen savanykás.

Gyógyhatása miatt tavasszal a virágát, ősszel a termését gyűjtjük. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács szerint a kökény terméseiben sok a cserzőanyag, de található benne C-vitamin, cukor, pektin, szerves és festékanyag is. A cseranyag-tartalmának köszönhetően kiváló az összehúzó hatása, így bélbántalmak, hasmenés kezelésére is használható, de a szájban előforduló sebek, gyulladások enyhítésében is segítségünkre lehet. A kökényben található még ellagsav is, ami gátolhatja a kötőszövetekben lévő kollagén lebomlását, így a kökény fogyasztása kedvezően hathat a porcok, a bőr egészségére – írja az Agrofórum.

A kökény bogyóját persze nemcsak gyógynövényként, hanem konyhai alapanyagként is használhatjuk. A kökény termését kimagozás után aszalhatjuk, így kerülhet süteményekbe, húsételek töltelékébe, de a friss gyümölcsöt akár befőtt, lekvár, vagy húsok mellé kínált szószok készítése során is használhatjuk.