Mérgezést sok minden okozhat, melyek járhatnak egészen enyhe, magától múló tünetekkel vagy akár súlyos, életveszélyes következményei is lehetnek. Lássuk, melyik az 5 leggyakoribb eset! Ebben segít nekünk dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.
Akkor fordul elő, ha szennyezett vagy romlott ételt vagy italt fogyasztunk. A tünetek általában órákon belül jelentkeznek, ez a legtöbbször hányinger, hányás és hasmenés. Jó esetben másnapra kiürül a szervezetünkből az elfogyasztott étel, és a panaszaink enyhülnek, majd teljesen elmúlnak, de súlyosabb ételmérgezés esetén akár kórházi ellátásra is szükségünk lehet, a hányás, hasmenés okozta kiszáradás vagy a véres széklet miatt. A legsúlyosabb ételmérgezést gomba okozhatja. Ezek lehetnek ugyan az élelmiszerekben elszaporodó penészgombák méreganyagai is, de ennél jóval veszélyesebb, ha olyan gombából készült ételt eszünk, amely mérgező.
Az említett tünetek mellett ez okozhat intenzív izzadást, hallucinációt, remegést, részegséghez hasonló állapotot, sárgaságot, és akár veseelégtelenséget. Az enyhébb tünetek a fogyasztást követő 1-2 órában jelentkeznek, míg a súlyosabbak általában csak 12-16 óra elteltével tapasztalhatók. Általában akkor fordulhat elő, ha hobbi-gombagyűjtőként összekeverjük a mérgező gombákat az ehető fajtákkal a szedés során vagy főzéskor, és ezt esszük meg. A gombával rendkívül körültekintően kell eljárni, mert sokszor még azok sem feltétlenül ismerik fel, hogy melyik ehető és melyik nem, akiknek van egy alapszintű gombaismeretük, ugyanis egyes mérgező gombák nagyon hasonlítanak nem mérgező társaikra. Így fontos, hogy a begyűjtött gombákat mindig megmutassuk szakembernek, aki a piacokon vagy erre kijelölt helyeken bevizsgálja. Sajnos már egyetlen darab mérgező gomba is okozhat bajt, ha az ehetőek közé keveredik, így mindig az összes példányt meg kell nézetni, ha biztosra akarunk menni.
A tüneteket felismerve és a kezelést időben megkezdve, általában ki lehet heverni a mérgezést. A különféle gombák különféle mérgeket tartalmaznak, melyek más és más tünetet eredményezhetnek. A legtöbb bajt a susulykafélék, tölcsérgombák, valamint a különböző galócafélék méreganyagai okozzák. A legenyhébb tünetek jelentkezésekor is azonnal forduljunk orvoshoz, mert például a gyilkos galóca mérgezés halálos kimenetelű is lehet. Amíg nem kapunk orvosi segítséget, érdemes lehet meghánytatni magunkat, hogy a gyomorban található mérges gomba kiürüljön, emellett az aktív szén is segít a méreganyagok megkötésében. Ha bármilyen ételmérgezésre gyanakszunk, fontos, hogy a fogyasztott ételből vigyünk magunkkal az orvoshoz, hogy még a kezelés előtt minél beazoníthassák a mérgezés forrását és a mérgezéscsoportot. A legtöbb esetben segít a gyomormosás és az orvosi szén vizes oldatának adása, de lehet, hogy egyéb kezelésre is szükség lehet.
Akár az otthon nevelgetett növényeink is megmérgezhetnek minket, melynek tünetei lehetnek a bőrkiütés, nehéz légzés vagy a nyakrész duzzanata. Bár rengeteg ehető virág és növény létezik, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy számos olyan közkedvelt vadon termő, vagy dísznövény található a kertekben, lakásban, melyek színes levelei, virágai, bogyói vonzóak lehetnek számunkra, de mégsem szabad megkóstolnunk, mert akár komoly mérgezést is okozhatnak.
A kertben leggyakrabban előforduló mérgező növények a sisakvirág, gyöngyvirág, hóvirág, kikerics, gyűszűvirág, szellőrózsa, labdarózsa, leander, aranyeső, lilaakác, maszlag, borostyán, lonc, tuja, kecskerágó, fagyal, ecetfa, madárbirs, tiszafa, vadgesztenye, labdarózsa, nadragulya, angyaltrombita. Szobanövények közül veszélyes lehet a ciklámen, mikulásvirág, fikusz, könnyező pálma, anyósnyelv.
A kisgyermekek mérgezésének egyik leggyakoribb oka a háztartási tisztítószerek vagy rovarirtó szerek fogyasztása. A vegyszer- vagy tisztítószer-mérgezéssel kapcsolatos tünetek nemcsak az anyag típusától és mennyiségétől függ, de egyénenként eltérő súlyosságú panaszok jelentkezhetnek. Mérgezés több módon kialakulhat: véletlen balesetként szájon át – például, ha egy üdítős flakonba vegyszert töltünk és valaki beleiszik – vagy a bőrről, a szem kötőhártyájáról esetleg a gőz belégzése után a légutakból felszívódva.
A permetezés utáni biztonsági idő be nem tartása és a mosatlan gyümölcs fogyasztása szintén mérgezéshez vezethet. A legtöbb ilyen mérgezés 8 órán belül tüneteket okoz, de a bőrön vagy a légutakon keresztül bejutott méreganyag akár percek alatt is képes súlyos tüneteket kiváltani. Ilyen lehet a fejfájás, izomremegés, nyugtalanság, érzelmi labilitás, hallucinációk fellépése, vörös, viszkető vagy akár felhólyagosodó bőr, izzadás, hányinger, hányás, nyálfolyás, nehézlégzés, akár fulladás, száj és a nyelv zsibbadása, bizsergése, gyomor- vagy torokfájdalom, szédülés, rendkívüli esetben akár kómába is lehet esni.
Ha azt gyanítjuk, hogy akár mi, akár a környezetünkben valaki vegyi anyag vagy tisztítószer okozta mérgezést szenvedett, azonnal forduljunk orvoshoz! Megelőzésképpen mindig kövessük a címkén szereplő utasításokat a vegyi anyagok használatakor, rovarirtó szerek és háztartási tisztítószerek tárolásakor, és ügyeljen arra, hogy a gyermekek számára elérhetetlen helyen tartsuk azokat. Ezek használatakor mindig legyen nyitva az ablak.
Bár a legtöbb rovarcsípés ártalmatlan, egyes rovarok olyan betegségeket hordoznak, mint a nyugat-nílusi vírus vagy más mérgek. A leggyakoribb tünet a csípés, harapás helyén jelentkező duzzanat, kipirosodás, gyulladás, de emellett tapasztalhatjuk a mérgezés általános jeleit is. Ha azt gyanítjuk, hogy valaki mérgezést kapott egy állat vagy rovar harapásától vagy csípésétől, azonnal kérjünk orvosi segítséget! Harapás esetén szükség lehet tetanusz elleni oltásra is.
A szén-monoxid-mérgezés vagy CO-mérgezés évente több áldozatot is szed. Bármikor, amikor autóban, gáztűzhelyen, kandallóban, kályhában vagy kemencében tüzelőanyagot égetünk, a füstben szén-monoxid szabadul fel, amely felhalmozódhat a belső térben, és mérgezést okozhat, ha belélegezzük a füstöt. Gyakori tünete a fejfájás, szédülés, zavartság, gyomorpanaszok és hányás. Fontos, hogy minden gázkészüléket szakemberrel szereltessünk be, és évente egyszer ellenőriztessük azok biztonságosságát, esetleges szivárgását. Telepítsünk otthonunkba szén-monoxid-érzékelőt.
Hogyan segítsünk?
– Ha a környezetünkben valaki belélegzett mérget, például szén-monoxidot, azonnal vigyük friss levegőre. Amennyiben méreg került a bőrére, vegyük le a ruháját, amelyhez a méreg hozzáért, és 15 percig folyó vízzel öblítsük az érintett bőrfelületet. Ha a méreg az illető szemébe jutott, öblítsük ki folyó vízzel. Lenyelt méreg esetén bármilyen kezelés előtt hívjunk azonnal mentőt! Közben győződjünk meg róla, hogy kéznél van a méreg doboza, gondoljuk végig vagy kérdezzük meg, hogy a mérgezésben szenvedőnek van-e bármilyen egészségügyi problémája, mikor és hogyan történt a mérgezés, hány éves az illető, mennyi lehet a testsúlya, hányt-e vagy sem, majd kövessük pontosan a diszpécser utasításait, amíg megérkezik a segítség – tanácsolja a főorvos asszony.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.