A cékla a libatopfélék családjába tartozik. Kétéves növény, amelynek levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik. A növénynek karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet. Gyökere húsos, leveses. A megvastagodott répatestet fogyasztjuk, amelynek alakja lehet gömbölyű, hengeres vagy lapos. A répahús színe általában vörös, de lehet sárgás is. Hazánkban leginkább csak a vörös változatát termesztik. A kutatások szerint Elő-Ázsiából került Ázsiába, majd onnan Európába.
A céklát már a babilóniaiak és a föníciaiak is nagy mennyiségben termesztették. A népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott gyógyhatásában, hogy rendeletben szabályozta termesztését. A görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak lázcsillapításra használták a céklát.
Dr. Ferenczi Sándor 1961-ben állatkísérletek során felfedezte fel, hogy a cékla vörös festékanyaga, a betain hatékonyan lép fel a rosszindulatú daganatsejtekkel szemben. A daganatos betegeknél, az átlagosnál - azaz az évi 0,5 kg-nál - jóval nagyobb céklafogyasztásra lehet szükség. Azonban nagyon fontos, hogy a zöldség és/vagy a cékla tartalmú étrend-kiegészítők fogyasztása mindig orvosi ellenőrzés mellett történjen, mert nem biztos, hogy a szervezet a várt módon reagál a hatásukra.
A cékla funkcionális élelmiszer. Ide olyan feldolgozott élelmiszerek tartoznak, amelyek tápláló jellegük mellett élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak: erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, hozzájárulnak betegségek kockázatának csökkentéséhez, javítják a fizikai állapotot és lassítják az öregedést.
Hazai adatok alapján 100 g cékla energiatartalma 31 kcal, 1,3 g fehérje, 0,1 g zsír, 5,9 g szénhidrát és 4,24 g rost van benne. Vitaminok közül igen gazdag folsavban (azonban a folsavtartalma erősen fajtafüggő), továbbá remek C-vitamin-forrás. Ásványi anyagok közül kiemelendő a magnézium-, a kálium- és a mangántartalma is.
Itthon főként savanyúságként, a levét pedig ivóléként fogyasztjuk, valamint természetes színezőanyagként használjuk, pedig sokkal több lehetőség rejlik benne. Lehet fagylalt, sütemény, kenyér, püré, céklás-mentás hummuszféleség és joghurtos-céklás mártogatós összetevője, de akár csipsz is. Céklaalapú szószok is léteznek már a ketchup alternatívájaként.
A lengyeleknél az egyik legnépszerűbb gyökérzöldség, az ausztrálok szeletelve hamburgerbe is belerakják és az indiai konyha is felhasználja. A nyers céklalé mellett van, ahol a tejsavas erjesztésű céklalé is kedvelt. A zöld céklalevél lilásbordó erezetével nem csupán saláta, hanem leves vagy főzelék alapanyaga is. Természetes színezékként világszerte alkalmazzák, így dzsemek, fagylaltok, édességek, joghurtok, sajtok, szójatermékek, kolbászok és reggelizőpelyhek része lehet. Tinta alapjaként, de akár bőr vagy fa festésére is alkalmas.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.