Nyaralás a Balatonnál? Vagy legyen az Adria? Utánajártunk, melyik, mennyibe kerül!

„Rendszeresen hallgatom, hogy Balatonon milyen drága a lángos, a fagylalt, a szállások ára, bezzeg az Adria, Olaszország, Horvátország…” - ütötte le az erre vonatkozó kérdésünket Baldauf Csaba a Kolping Hotel Spa & Family Resort igazgatója. "A helyzet azonban az – folytatta –, hogy az adatok egészen mást mutatnak." Azt pedig külön leszögezte, hogy a hazai szállodai szolgáltatások ára közel sem olyan erős, mint az olasz árak. Külön figyelmet érdemel, hogy itthon egy négycsillagos szálloda egyáltalán nem összehasonlítható például egy olasszal, hiszen az itthoni besorolás mögött egészen más komfort és minőség jelenik meg, mint a hasonló adottságú és besorolású adriai szállodák mögött.

Balaton vs. adria

A booking.com-on főszezonban egyébként valóban 20-30 százalékkal magasabb árakat találni a frekventált észak-adriai négycsillagos szállodáknál, mint itthon. Egy június végi, augusztus eleji egyhetes foglalásnál (Bibione), két felnőtt és két gyermek esetén, part menti (a parttól legfeljebb 100 méterre található szállás, a vízre néző szobákért a szálloda adottságaitól függően szinte mindenhol felárat kérnek) négycsillagos szállodában, ellátással (ezt opcionálisan lehet változtatni) átlag 4000 euró költséggel kell számolni. Találtunk olcsóbban, 3100 euróért, is nagyjából hasonló ajánlatot - rejtett költségekkel -, és volt a szórásban nagy drága, 4500 eurós is. Nagyjából ugyanez a helyzet Lignano és Grado környékén is.

Itthon, Siófokon ugyanezekkel az opciókkal ezt az egy hetet meg lehet úszni hasonló adottságú szállodában valamivel több mint egymillióból, vagyis jellemzőbb a 3100-3500 eurós ajánlat, de persze itt is vannak 4000 eurósok.

Horvátország a két árszint között van, de nagyban függ az ár attól is, hogy a hely az Isztrián van-e, vagy kicsit lejjebb. Emiatt a horvát hasonló besorolású szállodákat önmagukkal is nehéz összehasonlítani, nemhogy a Balatonnal, vagy a gigantikusra nőtt Velence-járási olasz üdülővárosokkal.

Az olasz árak (is) mellbevágóak, de a helyzet az, hogy sok szállodában (már a Balatonon is) erre az időszakra a booking teltházat jelez, foglalni nem lehet. Mindez két dolgot jelenthe: vagy tényleg megtelt a főszezon, vagy egyszerűen nem tesznek fel minden kínálatot a rendszerbe a cégek, hogy a visszatérő, de nem online foglaló vendégek számára magasabb áron értékesítsék a szállásokat. Magyarán még az átlag 4000 eurónál is többet kell fizetni, ha valaki „beesik” az utcáról.

Baldauf Csaba kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy valóban nagy anyagi megterhelés a családoknak a nyaralás, de korábban sem volt ez másként. Azt is pontosan látja, hogy a koronavírus-járvány után nagyon megugrottak az árak. Ugyanakkor – szögezte le –, ha csak a szállodaárakat nézzük, akkor azt lehet mondani, minden politikai felhang nélkül, hogy a piac éllovasa volt az infláció elleni küzdelemnek. Tavaszhoz képest például a Kolping csak 2 százalékkal magasabb árakkal dolgozik, áprilisban pedig a tavaly áprilisi árakhoz képest 4 százalékkal olcsóbbak voltak. Az igazgató úgy véli, hogy a piac közel sem érvényesítette áraiban a költségnövekedését és a költségszerkezetének alapos eltolódását.

Túl a hoteleken: apartmanok, bungalók, kemping

A szálloda mellett számtalan más opció is rendelkezésre áll, a leghagyományosabb szállások az apartmanok, de közkedveltek a kempingben levő légkondícionált mobil házak és a Balaton mellett számtalan partmenti, vagy parthoz közeli házak. Az apartmanok és a bungalók hasonló árszinten vannak, az Észak-Adrián a megjelölt főszezonban egy 4 személyes apartman, felszereltségtől és elhelyezkedéstől függően 1000-1700 euró közötti áron hozzáférhető. Ugyanez itthon 1000-1300 euróból megoldható, de külön érdekesség, hogy a tulajdonosok a Balatonon az Adriához igazodva áraznak.

Lehet, hogy olcsóbb - de megéri?

Valóban felmerül a kérdés, hogy a Balatonon, például Siófokon a szolgáltatások és a produkciók színvonala van-e olyan magas, mint az Észak-Adrián, ami miatt megéri ugyanazt az árat kifizetni itthon, mint ott. A szakember szerint itt is van némi csúsztatás. A Balaton folyamatosan fejlődő terület modern szállások nőnek ki a földből, amelyek minősége és színvonala közel sem egyezik az Észak-Adrián 30-40-50 éve működő szállásokkal. De úgy véli sajnos találni túlárazott részeket, amely valóban kérdéseket vet fel. Szerinte ezt majd a piac eldönti. Vonatkozik ez a vendéglátásra és egyéb más vízi, illetve víztől független produkciókra.
Mindent összevetve egy négytagú családnak erre az egy hétre átlagosan 380 ezertől 500 ezer forintos szálásárra kell készülnie, ha a vízhez közel szeretne pihenni Balatont és a Adriát egybe vetve.

Mennyibe kerül a lángos, a fagyi a sült hal?

Tavalyhoz hasonlóan az idei főszezonban is várható a fagylalt és egyéb büféételek árának emelkedése, elsősorban a munkaerőhiány és egyes alapanyagok árának változása miatt. A legtöbb árusítóhely azonban igyekszik, hogy a kialakított árakkal ne lépje át a vendégek ingerküszöbét – szedte össze az idei strad ételes elemzésében a főbb sarokpontokat az Oeconomus gazdaságkutató. Az elemzés megjegyezte, hogy a fagyi itthon kifejezetten olcsónak számít még úgy is, hogy soha nem látott gombócárak csapják arcon a strandos fogyasztókat. A várakozások szerint öt-hatszáz forint között lesz a strandokon a hagyományos fagylaltgombóc ára.

Az elemzés szerint drágulás várható a hagyományos lángos esetében is, itt az átlagár a tavalyi kilencszáz forintról ezer forint fölé kúszik fel. Ezt nem igen lehet összehasonlítani más országok strandos ételeivel, éppen emiatt a hazai lángososok saját magukhoz képest áraznak. Éppen emiatt nehéz átlagárat számolni, ráadásul a feltétes (sajtos, tejfölös) ára ennél sokkal magasabb, a specialitások árképzése pedig teljes egészében elrugaszkodik a hagyományos termékekétől. Fontos megjegyezni, hogy a strandételek árindexének ugrása megtört, például a hasábburgonya olcsóbb lehet, a hamburger vagy a sült hal átlagárában még mutatkozik némi növekedés, de az idei árak nagyjából belesimulnak a tavalyiakba.

Kinek kell a főszezon?

A preferencia hetünk természetesen kicsit utópisztikus, a magyar fogyasztó vagy szezon elején, vagy szezon végén megy nyaralni. A helyzet azonban az, hogy az Észak-Adrián szeptember első hetéig főszezon van, tehát nehéz kikerülni, itthon viszont augusztus 20 után lecseng a főszezon és a Balatoni turisztika belefordul a rekreációs, gasztro- és sport szezonban, ahol már nem víz a fő produkció. Vagyis nehéz lenne épkézláb adatokat kinyerni egy augusztus végi összehasonlítással. És, ami a legmegdöbbentőbb – legalábbis a magyar fogyasztó számára –, hogy a part menti apartmanok, kempingek már csak nagyon foghíjas kínálatot mutatnak, mindenhol a megtelt „táblába” ütközik az ember. Magyarán egy újabb zsúfolt szezonra kell készülni a turizmusban, mind itthon, mind pedig az Adrián.