Már az ókori görögök és rómaiak is használták a sáfrányt az ételek ízesítésére, színezésre, gyógyításra, sőt parfümként is. Az aranyszínű, illatos és különleges ízű fűszer elsődleges termőhelye Irán, mert a növény kedveli a száraz éghajlatot. De a Közel-Kelet más részein és Európában is számos sáfránytermesztő hely található. Az aranyfűszer elengedhetetlen összetevője néhány különleges fogásnak, például a francia bouillabaisse-nek és a spanyol paellának, sőt, tésztaételeket, rizottókat is ízesítenek vele. De miért kerül olyan sokba? Itt a válasz!
A sáfrány magas ára a betakarítás körülményességéből adódik. Egyrészt amiatt van, hogy egy-egy sáfrányvirágból csupán kis mennyiségű fűszert tudnak kinyerni, mivel a virágnak csak kis részét használhatják fel. 75 000 sáfrányvirágból körülbelül mindössze 450 g fűszer állítható elő.
Másrészt pedig azért, mert a fűszer előállítását a betakarítástól a szárításig kivétel nélkül kézzel kell elvégezni. Az alábbi videóban látható, hogy milyen gondos munka eredményeképpen kerül a boltok polcaira az aranyló fűszer.
A többnyire októbertől novemberig virágzó növényeket kora reggel, még a napsütés erősödése előtt kell betakarítani, különben károsodik a növény. A sáfrány tulajdonképpen a virágok bibéjét jelenti, amit feldolgozás után fűszerként használunk fel. A vékony bibeszálak rendkívül érzékenyek, ezért nagyon óvatosan, kézzel, egyesével kell kiszedni őket.
A fűszer előállítása tehát hihetetlenül munkaigényes, hosszú órák alatt is csak néhány gramm sáfrányt nyernek ki a virágból. Ezért, illetve különleges íze és gyógynövényként történő felhasználása miatt lett a világ egyik legdrágább fűszere.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.