Felvágott kisokos: szerinted a párizsi felvágott?

Sokan azt gondolják, hogy ami a csemegepultban található, húsból készült és szeletelt, az mindenképp felvágott. Csak részben van igazuk, hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv a húskészítmények között négy nagy termékcsoportot és kiemelt kategóriákat is megkülönböztet. A felvágottak, a szalámik, a sonkák és az érlelt kolbászok mellett nevesíti többek közt a párizsit, a virslit vagy az angolszalonnát is.

Mindegyik esetében különböző követelményeknek kell megfelelnie egy terméknek, hogy az adott név a címkéjén szerepelhessen. Ha a minőséget keressük, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik elnevezés pontosan mit takar. Már csak azért is, mert A KOMETA Tudatos húsevő hírleveléből kiderül, hogy a magyarok fele mindennap eszik szendvicset, amire legtöbbször valamilyen húsos finomság is kerül.

Nézzünk a címke mögé!

A felvágottak részét képezhetik a kiegyensúlyozott étrendnek, de keressük köztük azokat, amelyeknek legalább 70% a hústartalmuk, alacsony a sótartalmuk és kevés adalékanyagot tartalmaznak. Mindenképp böngésszük végig a címkéket, mielőtt döntenénk. Nézzük meg a hústartalmon kívül a zsír- és a só mennyiségét is, de bátran válogassuk az ízek között.

Mi is az a felvágott?

A felvágott elnevezés már önmagában garanciát jelöl. Szabályozva van ugyanis, hogy minimum mennyi fehérjét (12%), illetve, maximum mennyi vizet (70%, ami nem csak hozzáadott vizet jelent, hanem a húsban természetesen jelen lévő vizet is), zsírt (35%) és nátrium-kloridot (2,2 %) tartalmazhat. Ha egy termék valamelyik kritériumnak nem felel meg, akkor nem viselheti a felvágott nevet. Ha a csomagoláson azt olvassuk, hogy „szelet”, akkor az azért van, mert hiába tűnik annak, nem nevezhetik felvágottnak, mivel valamelyik követelménynek nem felelt meg. A felvágottak hústartalma legalább 50%, lehetnek füstöletlenek, füstöltek vagy füst ízesítésűek is.

TUDTAD? A PÁRIZSI NEM FELVÁGOTT

A párizsit nagyon sokan a felvágottak közé sorolják könnyű szeletelhetősége miatt. Ezt tévesen teszik, hiszen a párizsiban nincsenek húsmozaikok, így nem nevezhetjük felvágottnak. A párizsi egy teljesen különálló termékkategória a húskészítmények között.

TÁROLÁSI ÉS FOGYASZTÁSI TIPPEK

- Mindig nézzük meg a fogyaszthatósági dátumot! Ezzel egy füst alatt teszünk az élelmiszerbiztonság érdekében és elkerülhetjük az élelmiszerpazarlást is.
A felvágottaknak fogyaszthatósági idejük van, ami azt jelenti, hogy a terméken feltüntetett dátum után már nem biztonságos, ha megesszük.

- Csomagolt felvágottak vásárlásakor mindig győződjünk meg arról, hogy a megvásárolt mennyiséget biztosan meg tudjuk-e enni a megadott dátumig.

- Amennyiben a boltban szeletelt felvágottat választunk, akkor azokat 1-2 napon belül érdemes elfogyasztani. Ha ritkábban van lehetőségünk boltba menni, akkor mindenképp a csomagolt termékeket válasszuk, és bevásárlás után a felvágottak kerüljenek mielőbb ismét a hűtőszekrénybe.

- A csomagolt felvágottak 0-5 °C között hűtve, bontatlanul állnak el a legtovább. Felbontás után érdemes a hűtő leghidegebb pontján, azaz a rekeszek feletti első polcon tárolni azokat, és 2-3 napon belül elfogyasztani.

- Tipp! A felvágottakat érdemes a tálalás előtt fél órával kivenni a hűtőből, mivel az aromái szobahőmérsékleten jobban érződnek.

ZALA, OLASZ, TAVASZI, SOPRONI, BÉCSI

A felvágottak elnevezésének csak a képzelet szab határt: a zöldségek dominálnak a tavaszi, mexikói felvágottban, a Zala felvágott pácolt combhúst vagy lapockát tartalmaz. A hús mellett apróhús mozaikok találhatóak az olasz, a soproni és a bécsi felvágottban is. Ezeken kívül is még számos fantázianevű verzióval találkozhatunk a polcokon vagy a csemegepultban.