Nézd meg, milyen az ivóvíz a környékeden: nem mindenki fog örülni az eredménynek

A népegészségügyi központ jelentése szerint a vizsgálatok során leggyakrabban az úgynevezett indikátor paraméterek alapján minősítik kifogásoltnak az ivóvizet, de bizonyos esetekben kémiai, vagy bakteriológiai eltérések is előfordulnak.

Az elmúlt években az Európai Unió szigorított szabályozása alapján bővült az ellenőrzött paraméterek köre, és így 2023-tól még részletesebb adatokat gyűjtenek az egyes települések vízminőségéről.

A tavalyi és az idei év közötti összehasonlítás során kiderült, hogy bár a települések 60%-ában megfelelő az ivóvíz minősége, jelentős számú településen voltak minőségi változások: idén 350 helyen romlott a vízminőség, míg 356 településen javulás történt.

A Pénzcentrum térképen az NNGYK legújabb jelentései alapján szerepelnek a települések aktuális minősítései, továbbá az is megtekinthető, hogy az előző évben milyen kategóriába sorolták őket, így a változások is nyomon követhetők. Az NNGYK weboldalán elérhető részletes lista pedig településenként és paraméterszinten bontva mutatja az ivóvíz minőségére vonatkozó adatokat.

Az ivóvíz keménysége is külön figyelmet kapott. Az ország több pontján kemény, míg máshol túl lágy a víz, ami szintén befolyásolhatja a lakosság egészségi állapotát, hiszen a kemény víz kedvező ásványi anyagokat, például kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Azonban az extrém időjárási események és más környezeti hatások – például csőtörések vagy árvizek – időszakosan szennyezhetik a vizet, mint idén egyes Dunakanyar-menti településeken történt, ahol az ivóvizet forralás után lehetett csak fogyasztani.

Összességében, bár a hazai ivóvíz nagyrészt biztonságos, bizonyos településeken a vízminőségben még mindig találhatók kritikus eltérések, melyek figyelemmel kísérése és a lakosság tájékoztatása kiemelt jelentőséggel bír.

A szennyvíz eredetű E. coli és Enterococcus baktériumok, amelyek mikrobiológiai szennyezőanyagként jelenhetnek meg az ivóvízben, általában csak különleges körülmények, például csőtörések vagy rendkívüli időjárási események során fordulnak elő. Erre példa volt idén többek között Dunabogdány, Visegrád-Szentgyörgypuszta, Dömös, Pilismarót és Dobogókő, ahol az árvíz következtében a csapvizet csak forralás után lehetett biztonságosan fogyasztani.