Szintet lép a műanyagok elleni harc az EU-ban – még több dologtól búcsúzhatunk

Megdöbbentő adat: Európában minden ember évente átlagosan kb. 180 kg csomagolási hulladékot termel, amelynek 40 százalékát műanyag teszi ki. Ha nem történik változás, a műanyag csomagolási hulladék 2030-ra akár 46 százalékkal is nőhet az Európai Bizottság szerint.

A változás már elkezdődött

Az Európai Unió 2021 júliusától megtiltotta azoknak az eldobható műanyag eszközöknek a használatát, melyeket leggyakrabban találtak meg szemétként az európai vízpartokon. Ilyen például a műanyagból készült kanál, kés, villa, szívószál, fültisztító pálcika, lufitartó pálca, de a hungarocell kávéspohár és elviteles ételes doboz is.

Magyarországon a szabályozás kiegészült az eldobható műanyag zacskókkal is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy betiltották az általában a pénztárnál kihelyezett vékony falú füles, sima műanyag bevásárlószatyrokat és az ún. kiflis zacskók termékdíját jelentősen megemelték. Közben megjelentek a „lebomló” műanyag zacskók, melyek a normál műanyag tasakokat, szatyrokat helyettesítik.

Ezeknek is menniük kell

Az Európai Unió tovább folytatja a műanyag elleni harcot: a következő körben az éttermekben kapható kis csomagolású szószoknak, cukroknak, kávékrémeknek, valamint a szállodában megtalálható apró kis kozmetikai szereknek kell eltűnni. A terv az, hogy a csomagolások egy részét újrahasznosítható anyagokra cserélik, míg egyes csomagolástípusokat teljesen kivonnak a piacról.

Aggódnak a vállalkozások

Persze az új szabályozás számos bonyodalmat okozhat, különösen azoknál a vállalkozásoknál, ahol ezek az apró kis csomagok a kiszolgálás alapjai. Megoldás természetesen többféle is van, ám ezek mind költségesebbek, mint a jelenlegi formák. Úgy tűnik azonban, hogy az EU eltökélt a műanyag-hulladék mennyiségének csökkentésében.

Mi a baj a lebomló műanyagokkal?

A lebomló műanyagok problémája az, hogy maguktól jórészt nem bomlanak le. Azaz, ha külön, egy kifejezetten lebomló műanyagoknak szánt szemetesbe gyűjtenénk az ilyen evőeszközöket, poharakat, tányérokat és valaki begyűjtené és elszállítaná tőlünk ezeket a hulladékokat, akkor iparilag, magasabb hőmérsékleten vagy nyomáson lehetne belőlük komposztot készíteni. Azonban még ekkor is kérdéses, hogy mennyire lehetne hasznosítani az ilyen eljárással készült komposztot.

A mikroműanyagok megtalálhatók a tengerekben, a folyókban és a szárazföldön, valamint az élelmiszerekben és az ivóvízben, így az emberi szervezetbe is bekerülnek és akár az agyba, a tüdőbe, illetve a szívbe is eljuthatnak.

(Borítókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

• EZÉRT NEM JÓ ÖTLET MŰANYAG DOBOZBA TENNI A FŐTT ÉTELEKET>>>
• MIKROMŰANYAG AZ ÍVÓVÍZBEN: MÉRGEZŐ VAGY SEM?>>>
• HIVATALOS: JÚLIUS 1-JÉTŐL ITTHON IS BETILTJÁK AZ EGYSZER HASZNÁLATOS MŰANYAG ESZKÖZÖKET - ITT A LISTA!>>>