Csupacsokis brownie
Farsangi szalagos fánk
Tojásos nokedli fejes salátával
Mézes-mustáros csirkemell
Vadas marha
Epres blondie
Brokkolikrémleves, ahogyan mi szeretjük
Rakott zöldbab darált hússal
Krémes spenótfőzelék
Hagymás rostélyos
Káposztás tészta egyszerűen
Klasszikus túrógombóc fahéjas tejföllel
Klasszikus kuglóf
Dubarry-csirkemell
Dödölle - az eredeti recept
Sárgaborsóleves füstölt hússal
Kínai szezámmagos csirke
A legfinomabb sütőtökkrémleves
A legfinomabb sajtos-tejfölös lángos
Babgulyás
Érdekességek

Nem is gondolnád, hol készítettek először bécsi szeletet! – A rántott hús története

Talán sokan nem tudják, hogy a bécsi szeletnek hívott étel receptje Milánóból érkezett a császárvárosba. Ugyan nem Bécsben született, azonban itt lett az osztrákok nemzeti ételévé, amelyet a Monarchia idején a magyarok is megszerettek.

A rántott hús első leírása egy régi bizánci szakácskönyvben maradt fenn. A Konstantinápolyt ostromló arabok megtanulták a panírozást a helyi szakácsoktól, majd elterjesztették a módszert az uralmuk alá hajtott ibériai félszigeten. Andalúziai módra sütött húst ettek a 16. században Rómát elfoglaló V. Károly német-római császár spanyol zsoldosai is.


Panír: a szegények aranya

Ismeretes továbbá, hogy az 1500-as években a gazdagságukat fitogtató előkelőségek körében szokás volt ehető aranyporral meghinteni vagy aranyfüsttel bevonni a vendégeknek felszolgált ételeket. 1514-ben egy vagyonos velencei kalmár is aranyos lakomát rendezett, és a milánói szakácsok állítólag ennek hatására találták fel a szegények aranyát, a sárgálló morzsájú panírt.

1848-ban az itáliai osztrák haderő főparancsnoka, a felső-olaszországi lázadást leverő Radetzky egy hadijelentésében megemlíti: „A milánói konyhának van egy igazi nagy különlegessége: borjúszelet tojásba forgatva, panírozva, vajban megsütve.” Máig vita tárgyát képezi, hogy valóban elküldte-e a cotoletta alla milanese elkészítésének leírását Ferenc Józsefnek egy bizonyos Attems gróffal vagy esetleg ő maga vitte el azt a bécsi udvarba, mivel a recept csak egy 1884-ben kiadott osztrák szakácskönyvben bukkan fel.

Egyes korabeli receptgyűjtemények még aranyozott karajként említik a panírozott milánói szeletet, melynek bundájában reszelt parmezán is szerepel. Ausztriában idővel eltűnt a panírból a sajt, és a sütési eljárást széles körben alkalmazni kezdték – megjelent pl. a rántott csibe, a borjúláb és velő.


Hogy készül?

A klasszikus Wiener Schnitzel száznapos borjú dióját, esetleg frikandóját, felsálját 1-1,5 cm vastagon felszeletelik, pillangóvágással szétnyitják és papírvékonyra klopfolják. A tányérról lelógó méretű darabokat fogós liszttel, tojással és császárzsemle morzsájával panírozzák, majd kevés forró sertészsírban, olvasztott vajban, illetve olajban úsztatva sütik ki. Hagyományosan citromszelettel és burgonya- vagy madársalátával tálalják.


 

Ajánlott tartalmak

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.