2008. január 24. Anya névnapja és a trükkös torta

Mondjuk meg tudom érteni, hiszen az én "szülinapi" eledeleim sem sokkal eredetibbek. Gyerekkoromban minden jeles napra gyümölcsrizst kértem (Anya nagyon jót tud készíteni), majd jött a tojásos nokedlis időszak, a paradicsomleves és a spenót. Mióta kismama vagyok, kicsit megváltozott az ízlésem, így a spenót egy időre lekerült a listáról, de nem hiszem, hogy valami sokkal "komolyabb" étel fog a helyére lépni. És ha én spenóttal gyötörtem húsz éven át a szüleimet, miért ne készítenék rántott húst nekik?

Anya névnapjára idén egy fürdőruha-bonnal, egy terítővel és egy Szepes Mária könyvvel készültünk. Reményeim szerint ugyanis idén nyáron a szüleim talán eljutnak Harkányba, egy hétre, és ott majd jól fog jönni neki egy fürdőruha. Gondolom, egy-két hónap, és a tavasz beköszöntével a kirakatokban megjelennek a nyári garnitúrák.

Ká anyukája Anyát egy érdekes csokorral lepte meg. A csokorba két rúd fóliába csomagolt kolbász volt - utalva arra, hogy anyukám a legjobb indulattal sem nevezhető zöldségkedvelőnek. Igazán jópofa, vicces csokor volt, és az illatából ítélve, a kolbászkák is finomak lehetnek.:o))

Az ebéd egyszerű, de finom volt. Rántott csirkecombokat, csirkemell filéket és csirkemájakat paníroztam be, és sütöttem ki. Régebben mindig nagyon kokszos és olajos húsokat sütöttem, most azonban minden kiválóan sikerült. A titok, mint megtudtam abban rejlett, hogy a csirkecombokat 5-5 percig sütöttem a közepes és a takarék láng közé beállított lángon. A mellek sokkal gyorsabban kisültek, a májakat pedig ismét lassabban sütöttem. (A májakat sütés előtt megszurkáltam spéktűvel - és csodák csodája nem spricceltek!) A kész húsokat gondosan lecsepegtettem, és papírtörlőre szedtem. A szüleim szerint békebelire sikerültek. :o)
A húshoz egyszerű kruplipürét, és kukoricás rizst ettünk. Utóbbi érdekessége az, hogy Ká készítette. Előző nap paprikás krumplit ettünk, ami úgy fogyott el, hogy visszamaradt belőle kb. 1,5 dl lé. Ká ezt a főtt rizsre öntötte, és így keverte össze a kukoricával. Nagyon finom és különleges rizst készített, nekem ez ízlett a legjobban!

A rántott hús után a fő produkció, a torta következett. Ezt is együtt, Ká-val készítettük, még az előző este. Kicsit ugyan aggódtunk, hogy a gyümölcsökre öntött zselatin nem fog megdermedni, és reggelre úszni fog az egész hűtőszekrény, de hála Istennek nem így történt.

Erdei gyümölcsös túrótorta
Hozzávalók a tésztához: 12 dkg cukor, 6 tojás szétválasztva, kb. 1 dl víz, 3 evőkanál kakaó, 1 dl olaj, 12 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, pici só
A túrókrémhez: 50 dkg túró, 1 vaníliás cukor, 20 dkg margarin, 20 dkg porcukor
A tetejére: 1 csomag (350 g) fagyasztott erdei gyümölcs, 1 üveg magozott meggybefőtt, 1 csomag zselatin fix
Ezen kívül: meggylekvár
Elkészítés:
1.) A tojásokat kettéválasztjuk. A fehérjét egy külön tálban kemény habbá verjük. Egy másik tálban a tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a vizet, olajat, kakaót, lisztet, sót és a sütőport. Legvégül óvatosan hozzákeverjük a kemény tojáshabot, majd kivajazott tortaformába öntjük a tésztát, és 180 fokon kb. 40-45 perc alatt készre sütjük a tésztát.
2.) Elkészítjük a túrókrémet: robotgéppel összekeverjük a túrót a puha margarinnal, a vaníliás cukorral és a porcukorral.
3.) A tésztát egy tortatálra borítjuk, és elmossuk a levehető szélű tortaformát. Vastagon megkenjük meggylekvárral, majd túrókrémmel.
4.) A tésztába fogpiszkálókat szúrunk, és rátesszük a tortaperemet - ez tartja majd meg a zselatint. A túrós rétegre szépen rápakoljuk a kiolvasztott és lecsepegtetett gyümölcsöket, és elkészítjük a zselatint. A meggybefőtt levébe beleöntjük a zselé fixet, majd amikor látjuk, hogy sűrűsödni kezd, az egész piros lét a gyümölcsökre öntjük. (A főzős zselatinok nekem eddig mindig szétfolytak, ezért próbálkoztam most ezzel a főzés nélküli zselével - és bevált!) A tortát ezek után a hűtőbe tesszük egy éjszakára, hogy másnapig jól árjárják az ízek. Tálalás előtt eltávolítjuk róla a fém keretet, és tejszínhabbal vagy gyümölcsökkel tálaljuk.

Anya teljesen el volt ájulva a tortától. Mind látványában, mind ízében kitűnően sikerült. Pedig ha tudta volna ...
... annyira nem voltam biztos magamban, hogy megígértettem Ká-val, hogy reggel, ha a tortát szétesve találjuk meg a hűtőben, és mindent beterített a zselé, elmegyünk a helyi cukrászdába, és veszünk egy tucat francia krémest. :o)))

Az ünnepség után átmentünk a tesómékhoz, mert Szilvi 18-án ünnepelte a születésnapját. Egy arckrémet és egy nagyon szép virágot, egy csónak orchideát vittünk neki. Nagyon örült a virágnak, mi pedig tudtuk, hogy a virág jó kezekbe kerül. Neki ugyanis minden növénye csodás. Az orchideái virágoznak, a többi növénye pedig csillog-villog, mint valami botanikus kertben. E téren mi még Ká-val rosszul állunk. Nálunk csak a strapabíró példányok élik túl a gondoskodásunkat. :-)

Szilvi kétféle sütit sütött, de olyan gyorsan rárepült a család a süteményes tálra, hogy csak a martalékokat tudtam volna lefényképezni. Helyette a gyerekek képével búcsúzom ma, akik szebbek, mint valaha. Viszont nagyon gyorsan nőnek, ezért addig kell őket feltennem teljes alakos képekkel, amíg nem lesznek tinédzserek, és nem szólnak rám, hogy égő a blogom, és nem hajlandók szerepelni benne. :o))))

Mirza kismamanaplója >>>

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>