Vagy ha mégis, akkor génmanipulált lesz, vagy vegyszerektől érett. Illetve biztos lesz majd bio, de aranyárban. Mivel mindketten kétgyermekes anyukák, és eddig is minden ötletüknek hasznát láttam, úgy döntöttem, ezt is megfogadodom. Végülis a Pici januárban lesz fél éves, és a védőnőnk szerint akkor már megkóstoltathatunk vele egy kis hazai jót. Elsőként barackot. Aztán szép sorban almát, krumplit, sütőtököt, és a többit. Magában, és anyatejjel mixelve.
Így hát Ká-val bevásároltunk: spenótot, karfiolt, cukkínit, barackot, sütőtököt, körtét és szilvát vettünk, plusz egy csomó apró anyatej fagyasztására alkalmas, csavaros fedelű dobozt. Minden dobozkát szépen kimostam és sterilizáltam. (Mindig mindent sterilizálok - lassan dolgozhatnék egy patikában is. :-))))
Elsőként a spenótot készítettem el. Leszáraztam a leveleket, majd 3-4x jó alaposan átmostam a leveleket, aztán lecsepegtettem.Majd kevés babavízben félpuhára pároltam.Végül a dobozokba kanalaztam. Furcsa volt látni, hogy abból a hatalmas zacskó spenótból 6 db 125 ml-es dobozkát tudtam megtölteni. No, de ne legyünk telhetetlenek! A dobozokat lefedtem, majd amikor kellőképpen kihűltek, a mélyhűtő ládába tettem. (Spenót - felirattal)
Ezután a barack következett. Megmostam, lehéjaztam, feldaraboltam, pépesre turmixoltam, majd a dobozokba öntöttem, és azonnal a fagyasztóba tettem.
A barack után a karfiol jött. Rózsáira szedtem, jó alaposan megmostam, vízben megfőztem, és robotgéppel egész krémesre daráltam. A fehér pép úgy nézett ki, mint a burgonyapüré. Ezt is bedobozoltam, feliratoztam és fagyasztottam.
Hogy a színek is változatosak legyenek odabent, a hűtőben, következő fogásnak a sütőtököt választottam. Ezt kétféle módon tettem el:
1.) Megmostam, feldaraboltam, és sütőben, 200 fokon kb. 1 óra alatt puhára sütöttem. A puha tökbelet a dobozokba kanalaztam, feliratoztam, és lefagyasztottam.
2.) A tököt megmostam, kikanalaztam a belét, lehéjaztam, és kockára vágtam, majd nyersen, a kockákat bezacskóztam, és a fagyasztóba tettem. (A dobozokat és a zacskókat elfelejtettem lefotózni.)
A szilváról sem csináltam képet, mert olyan gyorsan eltettem, hogy eszembe sem jutott fotózni. Megmostam, félbevágtam, kimagoztam a szilvákat, majd uzsonnazacskókba porcióztam, és lefagyasztottam őket. A védőnőm szerint, ha felengedem, könnyű lesz majd a puha szilvák belét kikanalazni - ami ugye nyersen nagy munka lett volna.
Végül cukkínivel zártam a sort. Megmostam, lehéjaztam, lereszeltem, és megpároltam a cukkínit, majd az előzőekhez hasonlóan feliratoztam, bedobozoltam és lefagyasztottam.
Mire elkészültem mindennel, összesen 35 dobozka sorakozott a mélyhűtőnk középső fiókjában. Mit mondjak, sosem töltött még el ilyen jó érzés egyetlen étel készítése közben sem, pedig nagyon szeretek sütni-főzni. Arra gondoltam, milyen jó lesz majd Dorkának a saját magunk által betakarított finomságokat adni, amikor eljön majd az ideje. No, nem mintha bébiétel-ellenző lennék, tudom, hogy ma már remek babaételeket lehet kapni, és biztos majd mi is mindent ki fogunk próbálni. De azért jól esett, hogy saját kezűleg is hozzájárultam a kisbabánk "igazi ételekkel" való jövőbeni táplálásához.
Dorka egyébként köszöni, jól van, és nagyon örül a sok képeslapnak és e-mailnek, amiket kapunk. :-)) Jelenleg 5900 gramm, és makk-egészséges. Az éjszakákat átalussza (este 1/2 8-kor tesszük le, és reggel 1/2 6-ig alszik), és nagyon "nagy dumás lett". Akkor a legboldogabb, ha énekelünk neki. Jobbára Gryllus Vilmos dalokat. (Próbálkoztunk vagy 5-6 féle baba és gyerekmuzsikával, de Dorka csak Gryllusékat szereti.)
Kedvence a Málnás-bálnás dal, ami így szól:
"Nem tudja a bálna,
Milyen jó a málna.
Ha tudná a bálna,
Milyen jó a málna,
Csak málnát zabálna."
Aztán odáig van ezért is: Sarkady Sándor: Gólyahír
De annyira, hogy minden elénekelt sor után hangosan, akár 1-2 percig "választ énekel". így oooooooöööööööőőőőőőőőáááááááooooo
És közben mosolyog, úgy mint egy földre szállt angyal.
Aztán megint én éneklek egy sort, és megint Dorka.
És annyira, de annyira boldog ettől, hogy az elmondhatatlan.
- Mi szél hozott, kis futár?
- Nem szél hozott, napsugár.
- Kedves gazdád ki lehet?
- Fűnevelő kikelet.
- S mi a jó hír aranyom?
- Sárgulhat a kalapom!
- Jó a hír, jó a hír,
Isten hozott, gólyahír!
Ká is sokat énekel a Picinek. Persze a maga mély, dörmögö hangján. Ilyenkor Dorka először felvonja a vékony kis szemöldökét, és csodálkozva az apjára mered, majd amikor rájön, hogy ez bizony éneklés lehet, ő is rázendít. Eűűűűűűűűeeeeeeoooőőőőőőő
Mi pedig úszunk a boldogságban és a büszkeségben, hogy ilyen szép, okos, és tündér kisbabánk van. :-)))
Az elalvás előtti legszebb dalunk pedig Kányádi Sándor: Három kérdezgetőjének egyike:
- Miből van a pántlikád?
- Hajnal pirosából.
- Miből szőtték a ruhád?
- Kék ég bársonyából.
- Miből van a köténykéd?
- Havasok havából.
- Hát te magad miből vagy?
- Mezők harmatából.
Ezt a dalt úgy énekli Gryllus Vilmos, hogy a válaszokat egy vékony, de kristálytiszta hangú kicsi lány énekli. Az ember úgy érzi, a szép kis dal egyenesen a lelkének szól. Mindenkinek szívből ajánlom!
Dorka édes kis pofijával búcsúzunk ma, a következő találkozásig! Mindenkinek puszit és szép hétvégét kívánunk!
Ká, Mirza és Dorka
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.