A vérszegénység népbetegség, a Föld lakosságának mintegy ötöde szenved tőle. Ennek hátterében az esetek felében vashiány áll. A vas élelmiszerekkel jut be a szervezetünkbe, ám nem mindegy, milyen formában. A húsok (főleg a vörös húsok, a sertéshús) és a növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete azonban eltér egymástól: míg előbbi ún. hem-kötésű vasat tartalmaz, amely akár 35-50%-ban is hasznosul, addig a bab, szója, olajos magvak és zöldfőzelék növényi eredetű, nemhem-kötésű vas tartalma csupán 5-20%-ban. A vasbevitel növelése gyerekeknek, s terhesség alatt nőknek különösen ajánlott.
A felvett táplálék biológiai értékét a benne található tápanyagok valóban hasznosuló hányada jelenti. Nagysága függ az adott élelmiszer emészthető összetevőinek arányától.
A B1 vitamin legfontosabb szerepet a szénhidrát anyagcserében játszik, emellett az idegrendszer energiaellátása és a szívműködés szempontjából jelentős vitamin. A sertéshús kiemelkedő B1 vitamintartalmát tekintve, ebből ötször többet tartalmaz, mint más húsok, a zsírban oldódó vitaminok közül pedig nagy mennyiségű A és D vitamin van benne.
A sertéshús vitaminjai közül a B12 is fontos szereppel bír, hiszen genetikai anyagunk, a DNS továbbá az RNS valamint haemoglobin felépítéséhez szükséges; az egészséges vérképzést és a jól működő idegrendszert segíti. Ez a vitamin a természetben csak állati eredetű élelmiszerekben (pl. húsfélék, tej és tejtermékek, tojás) van jelen, hiánya működési zavart okozhat az idegrendszerben. Korosodással csökken a felszívódás, valamint a nem megfelelő bevitel miatt is egyre nagyobb problémává válhat.
A hús, így a sertéshús, teljes értékű fehérjéket tartalmaz, amely az emberi szervezet számára létfontosságú. Ezek testépítő vegyületek a vázizomzat, a szívizom, a belső szervek, illetve a csontok felépítéséhez, az immunrendszer, a sebgyógyulás és a növekedés folyamataihoz, mint nélkülözhetetlen építőanyagok járulnak hozzá, emellett kis mennyiségben energiával látják el a szervezetet.
A közhiedelemmel ellentétben a fehérjék mellett a zsiradékok fogyasztása is elengedhetetlen, hiszen feladatuk közé tartozik a sejtépítés, a zsírban oldódó vitaminok tárolása, mechanikai védelmet és hőszigetelést nyújtanak. Köretként ajánlott a könnyebb, rostokban és vitaminokban bővelkedő zöldségféléket fogyasztani, valamint fontos tudnunk, hogy a többlet zsír- és koleszterin felvétel nem a húsok, húskészítmények fogyasztásából adódik, hanem többek között az ételkészítéshez felhasznált zsiradék mennyiségéből.
A sertéshústól sokan amiatt az általános vélekedés miatt tartanak, miszerint magas a koleszterintartalma. Mint minden állati eredetű élelmiszer, a húsok is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben koleszterint, amely normál esetben nem káros a szervezetre, a magas koleszterin szinttel élőknek azonban figyelni kell a beviteli mennyiségre. Minél soványabb a hús, annál kisebb a koleszterintartalma, azt azonban itt is sokkal inkább a hús sütéséhez használt zsiradék növeli. Amennyiben a sertéshúst kevés zsiradékkal vagy a reformkonyha egyéb fortélyait felhasználva készítjük el, nyugodtan élvezhetjük annak kellemes ízvilágát.
Érdekesség
10 dkg sovány sertéshús közel fele annyi koleszterint tartalmaz, mint a csökkentett zsírtartalmú vaj.
Tématámogatás. Készült az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. támogatásával
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.