Tapas, a spanyol falatka

A tapa, pontosabban a többes számban emlegetett ételfajta, a tapas története szervesen kötődik a spanyol ivókhoz. A különféle legendák szerint ugyanis ezeken a helyeken jöttek létre azon a kis kompozíciók, amelyek ma rögvest eszünkbe jutnak, ha a spanyol gasztronómia kerül szóba. Egyes eredettörténetek szerint kenyérszelettel vagy vékony sonkával takarták le a vendégek a sörüket, italukat, hogy a bogarak ne találjanak utat a nedűhöz, más históriák szerint pedig az élelmes kocsmárosok készítettek különféle – alapvetően jó sós – kóstolókat, hogy jobban fogyjon alkohol. Ha eltekintünk az alkohol kötelező jelenlététől, akkor talán az az eredettörténet is megállja a helyét, hogy a meleg déli országban a napközbeni étkezések helyett ilyen kis falatokkal verték el az éhüket az este kilenckor, sőt akár még később kezdődő családi vacsorákig.

Bárhogy is történt, a tapas hatalmas siker lett, s manapság már komplett étkezéseket kanyaríthatunk tapákra építve. Ez nem is csoda, hiszen a hideg vagy meleg tapas tökéletesen megfelel a modern kor kihívásainak: kis adagban hoz létre valami komplexet, lehetőséget adva arra, hogy fölösleges jóllakás nélkül kóstolhassunk végig megannyi ízt, harmóniát, találkozzunk különféle textúrákkal, alapanyagokkal.

A tapas létrejöttekor azért ennél szűkebb választékból épültek föl a fogások. Javarészt olajbogyó, kenyér, némi zöldség, sajt és esetleg egy kis szelet sonka tette ki az ital mellé kínált falatkát, illetve az adott régió egyszerű alapanyagai. Manapság – a globalizációnak hála – a snacknek vagy teljes menünek is tekinthető tapák rendkívül változatosak, ennek ellenére mégis az egyszerűségükben rejlik a titok.

Egy jó tapa esetében nincs szükség többre, csak arra, hogy jó minőségű sajtot (remek választás lehet a spanyol Manchego vagy bármilyen más kemény sajt), kolbászt vagy sonkát kínáljunk, esetleg néhány szelet friss kenyeret, s egy tálka jó minőségű olívaolajat. Ezzel kész is van a hamisítatlan spanyol tál. Ugyancsak egyszerű, de jó minőségű alapanyagok felhasználásával elkészíthető az egyik igazi klasszikus, a Pa Amb Tomàquet, amely nem más, mint pirított kenyérszelet olívaolajjal, fokhagymával és friss paradicsommal, vagyis egyfajta bruschetta.

Szintén tipikus tapát kapunk, ha a kenyérre kecskesajtot halmozunk, majd erre olajban eltett szárított paradicsomot teszünk, és egy kevés kapribogyóval fűszerezzük, ez az étel az úgynevezett Queso de Cabra con Pimenton. A paradicsom helyett tehetünk rá grillezett articsókát vagy padlizsánt, esetleg egy vékony szelet marinált halat vagy füstölt lazacot, hiszen a tapák sora végtelen.

Ezek kívül számtalan kenyérféle közül választhatunk. Ezeket kínálhatjuk frissen, pirítva, különféle sajtokat, kencéket halmozhatunk rájuk. A sajtokat adhatjuk frissen, marinálva, krémben feldolgozva, vagy akár grillezve. Krémeket – a sajton kívül – készíthetjük különféle zöldségekből is. Ilyen a francia tapenade spanyol változata, a szardella nélkül készített Olivada. Az olajbogyóból készített, fenyőmaggal ízesített krémet pirított kenyérszeleteken szokás kínálni, de mint az olasz pestót, ezt is felhasználhatjuk különféle fogások – akár meleg tapák – ízesítésére is. Említést érdemel még a nagyon kellemes fokhagymakrém, a katalán aioli, amelyet nem csak kenyér mellé kínálhatunk, hanem elkészíthetjük vele a spanyolok egyik kedvenc meleg előételét a - Patatas Bravas rokonának számító - fokhagymás krumplit is.

Ha szeretnénk a híres spanyol sonkákat is felvonultatni a tapák között, akkor arra ügyeljünk, hogy a sonkát lehetőség szerint mindig szobahőmérsékleten fogyasszuk, hogy kellemes aromája, a benne rejlő ízek teljes mértékben ki tudjanak bontakozni.

A tapák közé tartozik még a spanyol omlett, a tortilla is. Ezt az ételt a spanyolok szívesen fogyasztják reggeli gyanánt, de napközben is bárhol kaphatunk egy szeletnyi friss omlettet, ami a legtöbb esetben valamilyen zöldséget tartalmaz. A krumplis, spenótos, cukkinis, paprikás omlett mellett kedvelt a gombás, a sajtos, a csicseriborsós és a sonkás is. Szintén gyorsan elkészíthető, meleg előétel a Patatas Bravas, amely kellemesen csípős paradicsomszósszal elkevert főtt, sült krumplit takar. Ennek az ételnek is rengeteg változata létezik, laktató, s csípőssége okán tényleg jó tesz a kocsmáros üzletének, egyszerűen muszáj rá inni.

Szintén az előételek sorába tartoznak még bizonyos levesek és piték is, amelyeknek számos változata ismert. A levesek közül ide tartozik hideg zöldségleves, a Gazpacho, vagy a fokhagyma alapokon nyugvó Ajo Blanco. A piték közül a legkedveltebb a Tarta de Tomatitos y Queso, amelyben a paradicsom mellett a kecskesajt is főszerephez jut, de ezeknek a pitéknek a töltelékét kedvünkre variálhatjuk.

Ugyancsak tésztás, töltelékkel bíró előétel az Empanada is, ahol a különféle – húsos vagy zöldséges – ragukat kis, félhold alakú omlós tésztába csomagolva sütik. Nem csak melegen, hanem hidegen is remek előétel. Az Empanada mellett kedvelt meleg előétel még a bő olajban sütött, bundázott Croquetas is. Ezt az ételt sokféle változatban készítik, sok esetben a sonka mellett rák és sajt is megbújik ezekben a kis rántott falatokban. A húsos falatok kedvelői számára a legtöbb tapas-bár kínálatában megtalálni az Albondigas en Salsát amely nem más, mint fasírtra emlékeztető húsgombóc, amelyhez különféle szószokat kínálnak.

Előétel gyanánt készíthetünk még sült paprikasalátát, azaz Pimientos de Piquillo-t, vagy különféle grillezett zöldségeket, mint például grillezett padlizsánt, amire már csak egy kis fokhagymás marinádot kell tenni a tökéletesség kedvéért.

A spanyol előételek megkerülhetetlen eleme az olajbogyó. A gyümölcsös ízű, vagy épp füstös, ropogós, vagy a már éretten lágy olajbogyó, amely magában és bármilyen spanyol előétel mellé fogyasztva is tökéletes. Az olajbogyók sok esetben töltve, marinálva kerülnek az asztalra. Érdemes kipróbálni a szardellával, mandulával, chilivel vagy épp fokhagymával töltött példányokat is.

Tapas-tál összeállításánál érdemes végiggondolni, hogy milyen alkalomra készülünk a különféle mediterrán előételekkel. Tisztában kell lenni a vendégek számával, az esemény jelentőségével és saját kapacitásunkkal. Egy baráti sörözés esetén könnyedén megoldható a korábban előkészített meleg tapa-összeállítás befejezése, tálalása, de egy formálisabb vagy népesebb vendégség esetén érdemes előre elkészíthető, azonnali melegítést, főzést nem igénylő előétel-kínálattal készülni.

Pa Amb Tomaquet

Hozzávalók:
4 gerezd fokhagyma
4 szelet friss kenyér
olívaolaj
2-3 nagyobb, lédús paradicsom
csipetnyi só

Elkészítés: A kenyeret közepesen megpirítom, majd a megpucolt fokhagymagerezdekkel alaposan bedörzsölöm. A paradicsomokat félbevágom, a húsos felével bedörzsölöm a kenyeret. Ezután olívaolajjal meglocsolom, ha kell, cseppet sózom, s előre szelt paradicsomkockákkal megrakom. Amíg az egyiket pusztítjuk, már sütöm a következő kenyeret.