Rókagomba, az ínyencek kedvence

Rókagomba, az összetéveszthetetlen

Jóllehet a gombaszedéshez nem árt némi szakismeret, a sárga rókagomba azon kevés gombafaj egyike, amelyet nehéz eltéveszteni. A sűrű erdőkön kívül a mohás hegyoldalakat is kedvelő sárga rókagomba elsősorban Közép-Európában terem - az egyes országok éghajlati viszonyaitól függően - júniustól nagyjából november elejéig, de Észak-Amerikában, Mexikóban, sőt még a Himalája lejtőin is előfordul. Tölcsér alakú, már-már kalappá fejlődő felső része szinte fodros szélekkel rendelkezik a nagyobbacska példányoknál, maga a kalap azonban többnyire lapos, néha kis tölcsérre emlékeztet. A gomba kalapja az 1 cm átmérőjűtől maximum 8 cm-ig terjed, de az apróbb, 1-3 cm-es példányok a leggyakoribbak. A tönkje sem ölt gigantikus méreteket, 3-6 cm magasra nő csupán, és meglehetősen karcsú. Elnevezését színéről kapta, amit leginkább a főtt tojás sárgájához szoktak hasonlítani, jóllehet vannak világosabb, okkersárgás, sőt kissé szürkébe hajló árnyalatú példányok is.

A legízletesebb gombák között tartják számon, kissé csípős, enyhén borsos ízei dominánsabbak, de ezek a főzés, sütés során enyhülnek, a fűszerezéstől függően szelídülnek.

Nem csupán ízletes, de nagyon egészséges is! Az ehető gombákhoz hasonlóan igen magas a víz- és fehérjetartalma, ez utóbbiból közel 1,5 g van 10 dkg-ban, azonban energiatartalma mindössze 38 Kcal. Rendkívül gazdag káliumban (506 mg/10 dkg), a friss gomba C-vitamintartalma is viszonylag magas: 4 mg/10 dkg, de ez magas hőmérsékleten csökken. Ezen túlmenően a D-vitamin egyik legjobb természetes forrása, de B2-, B3-, B5- és B6-vitaminokat is tartalmaz számos fontos ásványi anyag mellett. Vasból, kalciumból, magnéziumból, mangánból, foszforból és cinkből is említésre méltó mennyiség található benne.

A sárga rókagomba nem tartozik a férgesedő gombák közé, aminek az az oka, hogy olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek távol tartják a rovarokat – ez azonban az emberi szervezetre nem veszélyes. Ha az időjárás kedvező, idehaza is több vidéken lehet gyűjteni, de olykor termelői piacokon is bőséges belőle a kínálat. Jól tűri a mélyhűtést, kitűnően szárítható.

Ha frissen szedjük vagy vásároljuk, érdemes mihamarabb felhasználni, de papírba csomagolva a hűtőszekrény zöldséges rekeszében akár 2-3 napot is átvészel. Szakértők szerint a friss gombák közül a rókagomba tűri legjobban a tárolást.

Rókagomba-kisokos

A rókagombát már az ókorban kedvelték, de a középkori táplálkozásban is fontos szerepet töltött be. Az 1500-as évekből maradtak írásos emlékei a fogyasztásának, azonban az ínyenc arisztokraták jó kétszáz évvel később kezdtek igazán hódolni élvezetének, először nem is meglepő módon Franciaországban, nem utolsósorban az ételkészítési eljárások mind kifinomultabbá válásának köszönhetően. Évszázadok alatt az egyik legkedveltebb gombafajjá nemesedett az európai asztalokon. 1836-ban Elias Magnus Fries svéd botanikus, aki először rendszerezte a gombákat - és ennek köszönhetően a modern mikológia (gombatan, a biológia önálló tudományága) atyjaként is számon tartják - már azt írta a rókagombáról, hogy az egyik legfontosabb és legízletesebb ehető gomba.

Franciaországban, ahol girolle, Németország déli részén, Ausztriában, ahol Pfifferling névre hallgat, ma is az egyik legnépszerűbb gombafajta.

Európa-szerte az 1970-es évek óta egyre kevesebb terem belőle, aminek oka nagyrészt abban rejlik, hogy rendkívül érzékeny a levegő kémiai összetételének megváltozására, különösen a nagyobb mennyiségű kénessav jelenlétére, sőt az ózon is gátolja spóráinak fejlődését. Ennek ellenére Dél-Németországban, Ausztria számos tartományában valóságos helyi specialitásnak számít minden rókagombával készült fogás.

Rendkívül aromás, a gyümölcsös illatok, a mély, gazdag, enyhén földes ízek egyaránt jellemezhetik. Gazdag ízei a kucsmagombára, sőt egyesek szerint a szarvasgombára is hasonlítanak, és mivel összehasonlíthatatlanul kedvezőbb áron lehet hozzájutni, számos igazi ínyencfogás készíthető vele akár otthon is.

Rókagomba a tányérban

Ha friss rókagombához jutunk, a többi erdei gombához hasonlóan érdemes gondosan eltávolítani róla a szennyeződéseket, aki teheti, speciális gombakefével tisztítsa meg, de érdemes folyó víz alatt is megmosni. A kalapja és szára egyaránt használható. Ha nagyon kisméretű példányokkal van dolgunk, akár egészben, ha méretesebbekkel, félbevágva érdemes használni.

Mivel húsa keményebb a csiperkénél, valamivel hosszabb sütési, főzési időre szükséges, amíg tökéletes lesz. Aromái vajban, növényi olajban egyaránt kitűnően érvényesülnek, de nem szabad elfelejteni, ezt a gombát nyersen ne fogyasszuk! Már néhány perces pirítás is elegendő, ha pl. zöldfűszerekkel, vajjal keverve szendvicsekre halmozzuk vagy bruschettaként kínáljuk.

Akár a legegyszerűbb rántottát is különleges fogássá teszi, ha kevés hagymát némi olívaolajon üvegesre pirítunk, majd rádobjuk az előkészített rókagombát, nagyjából 3-4 perc alatt megpirul. Fűszerezzük sóval, borssal, üssünk rá néhány tojást, és már is kész a finom fogás.

Aki a salátákat kedveli, ne hagyja ki a rókagombás Ceasar-salátát!

Ceasar saláta rókagombával

Hozzávalók:
25 dkg aprószemű rókagomba
4-5 szelet toast kenyér
1 fej jégsaláta
4-5 kanál majonéz
1 citrom frissen préselt leve
2+2 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál őrölt rozmaring
ízlés szerint: só és frissen őrölt bors

Elkészítés: A gombát megtisztítjuk. 
A toast kenyeret 1 cm-es kockákra vágjuk. Egy serpenyőben felmelegítünk 2 evőkanál olajat, beledobjuk a kenyérkockákat, és 1-2 perc alatt megpirítjuk. Kivesszük a serpenyőből, majd belekanalazzuk a maradék olajat. Rádobjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk, rozmaringgal fűszerezzük. 4-5 perc alatt megpirítjuk. Kivesszük a serpenyőből. 
A majonézt a citromlével elkeverjük, kevés sóval, borssal fűszerezzük. 
Egy méretes salátástálba tépkedjük a salátaleveleket, ráhalmozzuk a pirított gombát és a kenyérkockákat, a majonézzel meglocsoljuk. Azonnal tálaljuk.

A rókagombához kitűnősen illenek a zöldfűszerek. A rozmaring, a kakukkfű, a zsálya egyaránt tökéletesen harmonizál vele.

Hirtelen sült, grillezett húsokhoz, halakhoz, sőt tésztákhoz is érdemes kipróbálni a tejszínes rókagombamártást.

Tejszínes rókagombamártás

Hozzávalók:
50 dkg friss rókagomba
1 evőkanál olíva olaj
2 dkg vaj
1 nagy csokor aprított petrezselyemzöld
2-3 ágacska friss rozmaring levelei
4-5 ágacska friss kakukkfű levelei
1 babérlevél
1 csokor újhagyma
1 dundi gerezd fokhagyma
3 dl tejszín
só, frissen őrölt bors – ízlés szerint

Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, ha szükséges, félbevágjuk. A zöldfűszereket finomra aprítjuk. A hagymát és a fokhagymát egészen apróra kockázzuk. 
Az olajat és a vajat egy méretesebb serpenyőben felmelegítjük, hozzáadjuk a hagymákat, a babérlevelet, üvegesre pirítjuk, majd rádobjuk a rókagombát. Sózzuk, borsozzuk, a gombák nagyságától függően 6-8 percig pirítjuk. Felöntjük a tejszínnel, kissé beforraljuk, majd a zöldfűszerekkel megszórjuk.

Ha vad-, illetve sertés- vagy marhahússal sütjük együtt, esetleg ragut, pörköltet készítünk belőle, a vörösbort és a borókabogyót sem érdemes kihagyni az ételekből.

Tepsiben sült csirkemell rókagombával és zöldségekkel

Hozzávalók:
50 dkg csirkemellfilé
25 dkg rókagomba
50 dkg nem szétfövő burgonya
25 dkg koktélparadicsom
2-3 szál sárgarépa
1 teáskanál őrölt rozmaring
1 teáskanál őrölt zsálya
1 mokkáskanál őrölt pirospaprika
1 dundi gerezd fokhagyma
3 evőkanál olívaolaj
2 dl csirkehúsleves (kockából is készülhet)
só, bors – ízlés szerint

Elkészítés: A gombákat megtisztítjuk, 1 evőkanál olívaolajon kevés sóval 2 perc alatt épp csak megpirítjuk. 
A burgonyát 10-12 perc alatt héjastól félkeményre főzzük, meghámozzuk, nagyobb hasábokra daraboljuk. A sárgarépát 3-4 cm-es hasábokra vágjuk. A csirkemellet nagyjából 2 cm széles csíkokra szeleteljük. 
Egy kisebb tálba kanalazzuk a maradék olajat, beleszórjuk a fűszereket, a fokhagymanyomón áttört fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, alaposan elkeverjük. A csirkemellcsíkokat egy nagyobb tálba szedjük, meglocsoljuk a fűszeres olajjal, majd alaposan összeforgatjuk.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük. 
Egy tűzállótálba rakjuk a csirkecsíkokat, melléhalmozzuk a burgonyát és a sárgarépát, végül rákanalazzuk a rókagombát. A sütőtálat alufóliával lefedjük. 15 percig sütjük. Ekkor az egészet óvatosa átforgatjuk, majd további 20-25 perc alatt megsütjük.

Rókagombával nagyszerű leveseket, krémleveseket, tésztaételeket, rizottókat is főzhetünk, és akár más erdei gombákkal, de csiperkével, laskával, vargányával is érdemes együtt használni, sőt a burgonyás ételeket is egészen különleges aromával gazdagítja.

Ha konzerv formájában kerül a konyhába, a levét mindig alaposan csepegtessük le. Mivel ebben a formában már előfőzték vagy sütötték, még gyorsabban elkészíthetünk vele bármilyen fogást. A szárított rókagombát használat előtt mindig be kell áztatni. De míg tart a szezon, érdemes kipróbálni frissen, hisz aromái így a legtökéletesebbek.