Spenót, a megosztó

A perzsa fűtől a spenótig

A perzsa ősökkel bíró spenót karrierje nagyjából a 7. században kezdődött, amikor a nepáli király ajándékaként 647-ben Kínába megérkezett a „perzsa zöld”, vagy ahogy a perzsák nevezték: az aspanakh. Egy-két évszázaddal később a spenót - a móroknak köszönhetően – Ázsia után már Spanyolországban is megjelent s vált igen kedveltté. Különféle egytálételeket, leveseket gazdagítottak spenóttal, mint például a sajinát, amit leggyakrabban ünnepi lakomákra készítették, s fennmaradt változatai a mai napig igen népszerűek.

A spenót - vagy más néven paraj - Európa e déli pontjáról hódította meg az öreg kontinenst, nem véletlen, hogy Angliában sokáig spanyol zöldségként tartották számon. A szefárd zsidók körében is kedvelt alapanyagnak számított.

Ahogy Spanyolországba, úgy Velencébe is az arab kereskedők által került a spenót, ami az észak-olasz konyhában hamar meghonosodott, s gyakorta készítettek fenyőmaggal és egy kis mazsolával bolondított spenótos ételeket.

A spenót szülőhazája közelében is kedvelt zöldségnek számított. Anatóliában a 13. század környékén húsok mellé kínálták köretként, joghurtos-fokhagymás öntettel megbolondítva. A zöldség francia karrierjéért Medici Katalin kezeskedett, aki a könnyed olasz konyhát meghonosította francia földön, s többek között az általa kifejezetten kedvelt spenót is otthonra lelt új hazájában. A sokáig csak firenzei zöldségként aposztrofált spenótot a franciák hamar felfedezték, és konyhájuk részévé tették.

Dél-Franciaországban, Provence-ban nagyon kedveltté vált, még John Locke angol filozófus is megemlékezett róla: amikor azon a vidéken utazott, nagyon finom fűszeres, spenótos levest evett.

Magyarországra Szírián és Törökországon keresztül jutott el a spenót, nagyjából a 17. században, Észak-Amerikában meg 19. század legeleje óta termesztik, de a spenótfogyasztás igazi áttörését csak a 20. század első harmadában sikerül elérni. Popeye, a spenóttól erőre kapó rajzfilmfigura az Államokban a harmadik legnépszerűbb zöldséggé tette a spenótot. Ami egy nagyon bölcs dolog volt tőle.

Egészséges spenót

A spenót ugyanis rendkívül egészséges. Tele van vassal, A-, C- és K-vitaminnal, sok benne a kalcium és a magnézium. A benne lévő oxálsav pedig segít a szervezet számára megkötni a vasat és a kalciumot. Ezen kívül még található benne mangán, folsav, kálium, B6- és E-vitamin, szelén és foszfor. A spenót ezen kívül fontos élelmi rost-forrás, kiváló tisztító és méregtelenítő hatással van a szervezetre és az emésztésre.

Vásárlás és konyhai praktikák

A paraj vásárlásánál figyeljünk oda arra, hogy csak hibátlan levelet vegyünk. A sárgás, fonnyadó, foltos spenótot ne vigyük haza. A kissé már nyálkás érzetet keltő példányoktól is óvakodjunk.

A friss spenótot fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, mivel homokos talajban termesztik. Érdemes többször, a leveleket jól átforgatva leöblíteni, mert sokat ront az élvezeti értéken, ha a fogunk alatt rostog a homok. Az alaposan megmosott levelekről le kell szedni a szárat, majd a tiszta levelekkel már el is kezdhetünk a konyhában dolgozni.

A spenótot nem szabad sokáig ázni hagyni, mert a benne lévő számtalan értékes anyag jelentős része képes ilyenkor kioldódni.

A spenót tárolásának több módja létezik. A száraz leveleket légmentes zacskóban, a hűtőben néhány napig is tárolhatjuk, de biztonságos és hagyományos módja a spenót tárolásának, ha dinsztelve vagy blansírozva tesszük el a hűtőbe, sőt ebben a formájában jól fagyasztható is.

A spenótból sokféle étel készíthető. A friss, zsenge leveleket salátákhoz adhatjuk, készíthetünk belőle levest, kínálhatjuk húsok, halak, egyéb tengeri herkentyűk mellé köretként. Gazdagíthatunk vele sokféle tölteléket, amelyeket azután különböző tésztákba tölthetünk. Leggyakrabban canellonit és lasagnét szokás tölteni spenóttal, de a franciák kedvence, a quiche is elkészíthető könnyed, tavaszi, spenótos töltelékkel. Mascarponéval és egy kis érettebb sajttal könnyen klassz mártást készíthetünk belőle, amihez már csak egy kis tészta szükséges.

A spenót alapvetően bármilyen tejalapú élelmiszerrel jól muzsikál, nem véletlen, hogy a spenótfőzeléket a legtöbb háztartásban tejjel, tejszínnel gazdagítva kínálják. A spenót ízével jól harmonizál a kardamom, a feketebors, koriander, szerecsendió, fokhagyma, szezámmag vagy a bazsalikom, de gyakorta adnak hozzá fenyőmagot is.

Spenótfőzelék

Hozzávalók:
1 kg friss spenót 
3 dl zsíros tej 
1 dl tejszín 
2 szárazabb kilfi 
1 evőkanál vaj 
3-4 gerezd fokhagyma
só

Elkészítés: A spenótot leszárazom, majd három vízben alaposan átmosom. A leveleket vízzel felöntöm. Megfőzöm, majd leszűröm. Egy lábasban megolvasztom a vajat, ebbe teszem a leszűrt spenótot. Felöntöm tejjel, beleteszem a fokhagymát, majd botmixerrel pépesítem. 
Ezek után a kifliket apróbb darabokban a spenótba dobom, várok egy keveset, amíg megpuhul, ezután újra elkrémesítem a botmixerrel. Sózom, hozzáadom a tejszínt. Rottyantok rajta egy keveset, és tükörtojással tálalom.

Spenótos palacsintatorta

Hozzávalók:
2 tojás 
érzés szerint rétesliszt 
tej 
csipet só 
1 teáskanál sütőpor 
20 dkg spenót 
15 dkg brynza

Elkészítés: A spenótot alaposan megmosom, szárától megszabadítom, majd vajon kicsit megfonnyasztom. Ezután a tojásból, a tejből és a sütőporos lisztből sűrűbb palacsintatésztát csinálok, ebbe belekeverem a spenótot, és fél órát állni hagyom. A palacsintákat közepes lángon kisütöm. Ahogy kisült, tálra teszem, brynzával megkenem, majd a következő kisült palacsintát a tetejére teszem. Ezt a műveletet addig folytatom, amíg a tészta el nem fogy. 
Szaftos ételek mellé kitűnő köret.

Spenótos receptek >>>