Közel ötszáz éve készült először aszúbor Tokajban, sok víz lefolyt azóta a Tiszán és a
Bodrogon, de az aszú világban elfoglalt helyét semmi sem tudta megváltoztatni. Aki egyszer
is kóstolta, jó eséllyel megjegyzi egy életre. Nézzük, mi teszi olyan különlegessé!
A Tokaji borvidék speciális adottságú, vulkanikus alapkőzetű, ez pedig a világon mindenhol
egyedi karakterű, izgalmas borokat eredményez. Ráadásul a nemzetközi borvilágban a helyi
szőlőfajták mellett a vulkanikus borok is menő témának számítanak. Mivel az aszúban
mindkettő megvan, ezt nyugodtan tekinthetjük dupla nyereségnek.
A borvidék klímája is egyedülálló, a Tisza és a Bodrog hatásának köszönhetően sokszor
párás környezet teszi lehetővé a Botrytis cinerea nevű gomba megjelenését, ami a fürtök
aszúsodásához vezet. A meghatározó tokaji szőlőfajták, a furmint és a hárslevelű az
aszúsodás mellett is megőrzi kifejező savait, így a végeredmény egy élettel teli, jól
fogyasztható bor.
Azt kár lenne elhallgatni, hogy az aszú nem olcsó mulatság, 5-6 ezer forint alatt
visszafogottabb élményekre számíthatunk, a legjobb pincék aszúinak ára pedig akár az 50
ezer forintot is eléri. Elsőre talán túlzónak tűnhet az árazás, de csak addig, amíg nem
gondoljuk végig, hogyan születik meg a bor.
A körülmények szerencsés együttállása kell ahhoz, hogy elinduljon az aszúsodás – ha az
időjárás szélsőséges, akkor nem készül abban az évjáratban egyetlen palack aszú sem.
Ráadásul elég kockázatos dolog kint hagyni az érett fürtöket a tőkén, a seregélyek és az
időjárás is potenciális ellenség ilyenkor, ha pedig nem jelenik meg a botritisz, vagy rosszkor
érkezik, akkor az egész addigi munka elvesztheti az értelmét.
Ha elkezdődik a folyamat, akkor sem egyenletes egy-egy fürtön belül, azaz bizonyos
szemek tökéletesek, míg mások még nem. Ezért a szüretelők többször is végigjárják az
ültetvényeket, és szemenként szedik ki a jó aszúszemeket, és ezt a folyamatot több
alkalommal is megismétlik, újra visszatérve ugyanazon tőkéhez. Ha csak a szüretet vesszük
figyelembe, már az is indokolja a borok magasabb árát, ilyen mennyiségű kézi munkát a
világ egyetlen másik édes boros vidékén sem alkalmaznak. Igaz, a végeredmény is eltér a
tokajitól...
Az édes borokkal kapcsolatban sokan hajlamosak azt gondolni, hogy nehéz hozzájuk ételt
párosítani. Az biztos, hogy elsőként a desszertek jutnak eszünkbe, a karácsonyi édességek
tele vannak aszalt gyümölcsökkel, lekvárral, mézzel, és tökéletesen illenek az aszúhoz. A
zserbó, a bejgli, a mézeskalács és a puszedli is ideális társa a bornak, de ha csak birsalmasajtot eszegetünk mellé, az is pazar élménnyel ajándékoz meg minket.
A libamáj és a kék sajt személyében is olyan párosra talál a bor, ami kifejezetten izgalmas, és egy kis nyitottságot is igényel. A libamáj zsírtartalmát az aszú meghatározó savai jól ellensúlyozzák, a krémessége pedig harmonizál a máj textúrájával. Kék sajtokból igen széles a kínálat, az édesebb, krémes változatoktól a markánsan sós, morzsásabbakig. Az előbbiekhez inkább a meleg évjáratok magasabb cukortartalmú aszúit szokták kínálni, míg az utóbbiakhoz a hűvös évjáratok savhangsúlyosabb borait. Persze az egész műfaj attól izgalmas, hogy minden előírástól el lehet térni egy kóstolás erejéig – a legfontosabb, hogy ismerjük meg az aszút, ezt a kiemelkedő bort!
A francia tulajdonban lévő borászat az egyik legjelentősebb aszúval foglalkozó pince
Tokajban. A több mint 100 hektáros birtok remek adottságú, szőlőterületei 1732 óta
szerepelnek az első osztályú besorolású dűlők között, és egyikét képezik Tokaj-Hegyalja
három legkiválóbb aszús területének. A 2009-es év szürete nem volt egyszerű, a második
felét elmosta az eső. Bőven kárpótol minket azonban a korábban leszedett szemekből
készült bor: gazdag és buja, hangsúlyos gyümölcsösséggel, sárgabarackkal, mangóval.
Krémes, kerek korty, igazán hosszú utóízzel.
A Tokaj-Hétszőlő a Tokaji-hegy déli lejtőjén művel kiemelt területeket, melyek egykor a
királyi és császári szőlőbirtokhoz tartoztak. A pince dűlőit már 1772-ben első osztályúnak
minősítették, márpedig ez akkor elsősorban az aszútermést vette alapul. Az 55 hektáros
birtok 2016-tól már a teljes területén organikus művelést alkalmaz, azaz kerüli a növényvédő
vegyszerek használatát. A 2008-as évjárat hűvös karakterű borokat adott, amik hosszú ideig
érlelhetők. A bor illatában a fűszerek dominálnak, így a menta, az ánizs és a gyömbér,
izgalmas kompozíciót alkotva. A korty élénk, a citrusossság a vezető jegy, mellette a
fűszerek is visszatérnek. Érleltebb bor, több réteggel, szép egyensúllyal.
A Barta család 2003-ban vásárolta meg a Mádhoz tartozó, teljesen elhagyott Öreg Király-
dűlőt. A következő években rengeteg munka árán sikerült a területet megtisztítani és
újratelepíteni, ma a kővel kirakott teraszok újra a legszebb időszakukat idézik. A 2013-as
évjárat az elmúlt évtized egyik legjobbja, amit ez a bor vastagon alátámaszt.
Buja, gazdag illat mézzel, birssel, kajszival, érintésnyi édesfűszerrel. A lenyűgöző
gazdagság a kortyban is folytatódik, a 246 gramm maradék cukor mellett sem nehezedik el
a bor, a sav tartja. Végtelen hosszúságú lecsengésében már a fűszerek is szóhoz jutnak,
még jobban árnyalva a képet. Ha bárkinek kételye lenne az aszúval kapcsolatban, ez a bor
biztosan meggyőzi!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.