Babapiskóta: finomságok nem csak kezdőknek

De honnan is származik ez a száraz, enyhén cukorízű, önmagában kissé fujtós édesség?

A babapiskóta - olasz nevén savoiardi - egy piemontei kekszkülönlegesség. Több néven is felbukkan a gasztronómia történelmében. Először savoiardiként találkozhatunk vele, valamikor a középkorban. Nevét az olasz királyi családról, a Savoyai-ról kapta. A süteményt egyes vélemények szerint már a 11. században ismerték, más források szerint 1348-ben készítette először egy udvari cukrász egy – a francia király elkápráztatására készített – lakoma részeként. A Savoyai család alkalmazásában álló cukrász süteménye az uralkodók után kapta a nevét, s a későbbi olasz szakácskönyvekben is ezen a néven szerepel.

A kultúrtörténeti írások szerint az angolszász ladyfinger elnevezést annak köszönheti a piskóta, hogy a kisült példányokról hölgyek ujjára lehet asszociálni, de azért az esetek nagy többségében a babapiskóta mérete egy jól megtermett súlyemelő ujjaival vetekszik.

A kekszet nevezik boudoir-nak (ejtsd: budoár), biscuit a la cuillere-nek (ejtsd: biszküi á lá küjer), nápolyi keksznek, sőt csak úgy piskótaként is emlegetik.

A piemonti tartomány közelsége és a tészta királyi udvarban történő debütálása után nem csoda, hogy hamar a franciáknál is megvetette a lábát a babapiskóta. Olyannyira, hogy Diderot Enciklopédiájában a Charlotte tortánál kifejezetten ez a keksz szerepel, mint alapanyag.

Franciaország után jött Anglia, pontosabban az olaszoknál időző Keats, akit megihletett a likőrbe, borba mártható édesség. ”Steep some lady''s-fingers nice in Candy wine...” (Keats: The Cap and the Bells, 1820)

A minimális alapanyagból, sütőpor, illetve élesztő nélkül készülő sütemény a zsidóknál is kedvelt, főleg a húsvéti időszakban készítik.

Mivel a kiindulópont mégiscsak a Savoyai család konyhájáról kikerült tészta, így savoiardi nemzeti kincsnek tekintik az olaszok, és ezen a néven csak azok a piskóták forgalmazhatóak, amiket az eredeti, szabályozott recept alapján állítanak elő.

Mit is kezdjünk egy csomag babapiskótával?

Önmagában is ehetjük, de igazi valója akkor tárul elénk, ha hagyjuk, hogy magába szívjon némi nedvességet. Ilyenkor megszűnik a fűrészporos jelleg, és helyét átveszi valami omlósan finom, könnyű, de mámorítoan krémes állag.

Épp ezért a babapiskótát mártogassuk, használjuk pohárkrémekbe, készítsünk vele süteményt, adjuk egy-egy nagyobb kehely fagylalthoz. Mártogatni érdemes kávéba, forró csokoládéba, likőrbe, kakaóba, borba.

Ha pohárkrémhez használjuk, akkor is meg lehet egy kicsit locsolni valamilyen - a krémmel harmonizáló - sziruppal, likőrrel, de ha van ideje állni a hűtőben és a krém állaga is elég lágy, akkor nem nagyon kell előkezelni a piskótát.

Az olaszoknál gyakorta használják zuppa inglesehez vagy zabaglione-hoz, de tiramisut is készíthetünk poharakba porciózva. Ha gyors desszertre vágyunk, akkor egy kevés babapiskótából kis pudinggal, gyümölccsel és esetleg gyümölcspálinkával vagy likőrrel remek dolgokat készíthetünk.

A babapiskóta azonban hivatalosan is több sütemény alapanyaga. Ilyen a már korábban említett Charlotte, a tiramisu, illetve a firenzei eredetű Zucotto, aminek a formáját állítólag a firenzei dóm kupolája ihletett.

Meg kell állapítanunk, hogy a babapiskóta önmagában sem rossz, de akkor az igazi, ha más alkotóelemekkel kerül szimbiózisba és így közösen emelkednek magasabb élvezeti szintre.

Bármennyire elvadultnak tűnik a babapiskóta formájában süthetünk sós piskótát is, és májkrémek, zöldségkrémek, körözött mellé kínálhatjuk.

Készítsünk babapiskótát!

Az utóbbi évek nagyon egészséges tendenciája, hogy egyre jobban odafigyelünk arra, mi kerüljön a család asztalára, illetve a baba tányérjába. Ha biztosak szeretnénk lenni, hogy a babapiskótánk nem tartalmaz semmilyen tartósítószert, akkor otthon is előállíthatjuk.

Azonban azt el kell mondani, hogy a bolti változat általában jobban bírja a gyűrődést a süteményekben. Viszont a sajátunkat úgy ízesíthetjük, ahogy szeretnénk, nem kell a bolti egyenvaníliára építenünk a süteményeinket. Ízesíthetjük a tésztát egy kis citromhéjjal, narancshéjjal, kardamommal, vaníliával vagy fahéjjal, esetleg - mint a nápolyi kekszet – egy kevés rózsavízzel.

Babapiskóta

Hozzávalók:
12 dkg porcukor
4 tojás
9 dkg rétesliszt
csipet só

Elkészítés: A tojásokat szétválasztom. A sárgáját alaposan kikeverem habosra a cukorral és hozzáadom az átszitált lisztet. A tojásfehérjét felverem egy csipet sóval, majd óvatosan, hogy a hab meg ne törjön, összekeverem a lisztes eleggyel.
160 fokra (légkeverés) előmelegítem a sütőt, majd egy sütőpapíros tepsire kanállal rászaggatom a tésztát. 20-25 percig sütöm. Mikor már szép világosbarna, kiszedem. Vigyázat, csalóka a dolog, mert kicsit puha még melegen, de túlsütni nem szabad.
Ha klasszikus formában szeretnénk viszontlátni a babapiskótát, akkor habzsákból kell kinyomni a tésztát a sütőpapíros tepsire.