Hódít az új süti: itt a cobbler!

A cobbler (ejtsd: kobler) egy tálban sült gyümölcsös pite, hasonlóan a crumble-hez vagy morzsasütihez itt is a gyümölcs kerül alulra, de itt nem tésztamorzsát szórunk a gyümölcsök tetejére, hanem könnyű tésztát kanalazunk rá, így sütjük meg. A kanalazott tészta kis halmokban sül meg, így nagyon mókás is a sütemény. És titokzatos - mivel nem tudni, mi rejlik a tésztahuplik alatt.

A cobbler története egészen a pionírokig nyúlik vissza. Az Amerikába kivándorolt európaiak a megváltozott életkörülményeik és szegényes hozzávalóik miatt kényszerültek az otthoni ételeiket és azoknak elkészítési módját átértelmezni. A hagyományosan kemencében készítendő pitéket például az úgynevezett holland sütőben (cobbler) próbálták meg elkészíteni, amit korábban a hajókon használtak. Ezek az edények annyira fontosak voltak a gyarmatosítók számára, hogy sokszor a végrendeletekbe is belefoglalták, kire hagyományozódik a családi edény. Az egészen a 19. század végéig használat vaslábos Utah állam hivatalos főzőedénye lett. A cobbler pedig - az edény jóvoltából - elterjedt egész Amerikában. Másik magyarázat lehet a kanállal halmozott tészta és a gömbölyű kövekkel lezárt holland sütőtál hasonlósága.

No de vissza a holland sütőtálhoz… A fedeles vaslábosban, parázs felett való sütés néhány erőteljes változtatást igényelt a sütemény összetételében és az eredeti pitereceptek után megszülettek az edényre hangolt cobbler-receptek. Az első írásos recept 1877-ből való, és a szilvás cobbler elkészítését írja le.

Az edényen kívül még egy hatalmas előnye volt a cobblernek a többi süteménnyel szemben, kis mennyiségű liszt felhasználásával viszonylag nagy mennyiségű desszertet lehetett előállítani. A tepsi fenekére kerülő nagy mennyiségű gyümölcsre csak egy kevés tésztát kell rákanalaznunk, épp annyit, hogy elfedje, és már kész is a süteményünk.

Ezt a könnyedén elkészíthető és a végtelenségig variálható süteményt általában szezonális alapanyagok igénybevételével szokták elkészíteni. De persze készíthető szárított gyümölcsökkel, vagy akár konzervvel is.

Nagyon jó alapanyag a sárgabarack, az őszibarack, az alma, a körte, a szilva, a banán, illetve mindenféle bogyós gyümölcs (szeder, áfonya, málna). Ezek a gyümölcsök keverhetőek, de pl. az is nagyon izgalmassá tehet egy cobblert, ha a friss gyümölcsöket aszaltakkal keverjük. Ez nem csak az ízkavalkád szempontjából előnyös, hanem a gyümölcs ebben az esetben külön cukrozást nem igényel. Narancs- vagy citromhéjjal, mazsolával is gazdagítható a töltelék. De adhatunk hozzá darált diót, mogyorót, mandulát is. A csonthéjasokkal azonban nem csak a gyümölcsréteg bővíthető, hanem a tésztában is nagyon jól megállják a helyüket. Ebben az esetben a liszt mennyiségét annyival csökkentsük, amennyi darált csonthéjas került a tésztába. A tésztán még egy kevés zabpehellyel is lazíthatunk, ebben az esetben viszont egy picit több folyadék kell a tésztába.

Ha befőttel vagy konzerv gyümölccsel dolgozunk, akkor érdemes egy kis kukoricakeményítőt adnunk gyümölcshöz, amitől kocsonyásabb állaga lesz, és nem folyik szét a kész sütemény. Ilyenkor a gyümölcsöt a levével együtt feltesszük főni, és ebbe a szirupba tesszük a keményítőt,1-2 percet hagyjuk rotyogni.

A cobbler gyümölcsrétegének fűszerezéséhez érdemes egy kevés fahéjat, szerecsendiót, szegfűborsot, szegfűszeget vagy őrölt gyömbért adni, de mehet bele egy kis alkohol is, például rum vagy valamilyen - a gyümölcsökkel harmonizáló - likőr.

Almás cobbler

Hozzávalók:
4 méretesebb alma
1 narancs
2 evőkanál cukor
1 csomag vaníliás cukor

A tésztához:
8 dkg finomliszt
8 dkg rétesliszt
1 teáskanál sütőpor
7 dkg vaj
csipet só
1 bő evőkanál cukor
1 tojás

Elkészítés: Előveszek közepes vagy annál kisebb tepsit. Az almákat megpucolom, cikkekre vágom, a cikkeket a tepsibe teszem. Ráreszelem a narancs héját, majd a levét is az almákra csorgatom, cukrot adok hozzá, aztán az egészet jól átforgatom. Alufóliával befedem a tepsit, és 190 fokra előmelegített sütőbe tolom, nagyjából fél órára.

Amíg párolódik az alma, addig kikeverem a tésztát. A liszteket összekeverem 1 teáskanál sütőporral, 1 bő evőkanál cukorral, sózom, a hideg vajjal elmorzsolom, majd ráütöm a tojást, és lágy tésztává dolgozom.

Amikor kész az alma, a tésztát óvatosan rákanalazom, és újabb fél órára a sütőbe tolom. Egy rózsányi tejszínhabban megbolondítva tálalom.