Létezik fenntartható, hosszú távon hatékony fogyás és van olyan, amikor az ember ugyan eléri az álomsúlyát, de nem sokáig élvezheti, mivel a kilók gyorsan visszajönnek. A kulcs általában a módszerben és a sebességben rejlik. Az éheztetésen alapuló, egyoldalú és drasztikus fogyókúrák persze nem csak a csalódás miatt rosszak, hanem azért is, mert a szervezetet kifejezetten megviseli a jojóeffektus. Ökrösné Faragó Mónika mostanra találta meg, hogy melyik módszer az, amivel le tudja adni a pluszt és az eredményt is meg tudja őrizni.
A határozott, pozitív gondolkodású nő kétgyerekes édesanya és egy fővárosi kórház ápolója. A megterhelő, gyakran éjszakázással járó munka ellenére is pezseg benne az energia. Pedig a gondok nem kerülték el.
– Sosem voltam vékony, már gyerekként sem, és az édesanyámnak is mindig voltak súlyproblémái. A kövérség már gyerekkoromban zavart, sokat bántottak is miatta. Különösen egy iskolaváltás után, hatodikban jött az igazi rémálom. Hajdú-Bihar megyében nőttem fel, ahol településen belül mindenki biciklizett, én is, de mást nem sportoltam, és igazán nem is tettem a vékonyságért. Egészen a középiskoláig, ahol az utolsó évben elhatároztam, hogy a szalagavatón én is csinosan szeretnék táncolni. Fél évig lényegében csak almát ettem, éheztettem magam, és 34 kilót adtam le. Elértem a célom, jól néztem ki a képeken – meséli Mónika a Fanny magazinnak.
A 34 kiló mínusz egyáltalán nem kevés, de a módszer finoman szólva sem volt éppen egészséges.
– Az éhezéstől összeszűkült a gyomrom, így lassan jött vissza a leadott túlsúly, mert nem tudtam sokat enni. De ahogy abbahagytam az éhezést, visszatértem az eredeti étrendemre. Közben már az iskola elvégzésének másnapján dolgozni kezdtem, és másfél év múlva a párommal, aki azóta a férjem, Budapestre költöztünk és egy városszéli kórházban kezdtünk dolgozni, ahol azóta is vagyunk. Egyáltalán nem foglalkoztam a súlyommal, amivel olyan nagy baj nem is volt az első várandósságomig. Akkor azonban 30 kilót szedtem fel. A szülés után viszont csak 12 kiló ment le, ennek tetejében, néhány hónappal később egyszer csak azt vettem észre, hogy homályosan látok az egyik szememre. A gyors kivizsgálás után kiderült, hogy autoimmun betegségem, szklerózis multiplexem van. Még szerencse, hogy nem kellett hosszú ideig szteroidot szednem, és az is, hogy a mozgásomat kevésbé érinti.
Mónika nagyon pozitívan fogta fel a diagnózist, és biztos volt benne, hogy nem győzi le a betegség. Két évvel később megszületett második gyermeke is, és ennél a várandósságnál csak hat kilót szedett fel, nagyjából 106 kiló volt ekkor.
– Sok minden foglalkoztatott, ezért a súlyommal nem is nagyon törődtem, ráadásul mindenki kövér volt körülöttem. Amikor a kórházban volt egy lehetőség, hogy egy fogyókúrás terméket kipróbáljunk, azért belevágtam. A kéthetes kúra alatt csak a fehérjeturmixokat ittam, és a 11 leadott kilóval megnyertem a versenyt, így kaptam még kétheti adagot. Ezt még végigcsináltam, de annyira nem érdekelt a dolog. Viszont tavaly decemberben, amikor megláttam magam egy véletlenül készült fotón, tudtam, hogy itt az idő, és szerencsére tudtam, hova nyúljak. A drogériában negyedórán át szemeztem a dobozzal, de végül csak megvettem. 90 nap alatt 34 kiló ment le, aztán 90 kilónál stagnálni kezdett a súlyom. Most újra belevágtam egy 15 napos kúrába, mert a balatoni nyaralásnál azért elengedtem magam kicsit. De szerencsére már megvan a módszerem, amivel nem vagyok éhes, sőt, nem is kívánok mást enni. Így az éjszakai műszakok nassolását is sokkal könnyebb elkerülni – mosolyog az ápolónő, aki már könnyedén szalad fel a harmadik emeleten lévő osztályára.
A szklerózis multiplex alattomos betegség, ami a szervezet sok funkcióját érintheti. Mónikának leginkább a szemén jelentkeznek a tünetek, de azért a mozgásra is oda kell figyelnie.
– Nagyon intenzív mozgást nem nagyon végezhetek, azt legfeljebb fél órán át bírom. Ennél többel már nagyon kifárasztom magam, mindenem elzsibbad. Azért munka után néha szobabiciklizek otthon egy órát. A séta viszont nagyon megy, akár 12 kilométert is gond nélkül megteszek, ráadásul fel a hegyre. Egyáltalán nem fulladok ki tőle, pedig régebben az első emeletre is nehezen mentem fel – mondja Mónika, akinek a fogyás során készült vérképe is tökéletes volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.