Az alvás a szervezetünk számára alapvető szükséglet, a rohanó, feladatokkal teli hétköznapokban mégsem szentelünk kellő figyelmet a mennyiségére és a minőségére. Még akkor sem, ha kisebb-nagyobb mértékben mindannyian tapasztaltuk már a hiányának káros hatásait. Az alvásigényünk egyénenként eltérő, és több tényező is alakítja. Ha ezeket megismerjük és megértjük, sokat tehetünk fizikai és mentális egészségünkért egyaránt.
Egy egészsége felnőttnek 7-9 órát kell aludnia ahhoz, hogy a szervezete minden funkciója megfelelően működjön. Kisgyermekkortól serdülőkorig, valamint idősebb korban és megbetegedés esetén ennél több alvásra van szükségünk.
Nem tudunk általános időpontot meghatározni, mert a lefekvés és az ébredés függ az egyéni életvitelünktől. A szakértők javaslata azonban az, hogy törekedjünk a minden nap azonos időben történő lefekvésre. Ami az ébredést illetti, lehetőleg olyan időpontot válasszuk, ami nem zavarja meg az alvási ciklusunkat.
Az alvás folyamata négy szakaszból áll, melyek egy alvási ciklust alkotnak. Az átlagos felnőtt egy alvási ciklusa 90-120 percig tart, ez ismétlődik az alvás során. A cikluson belüli szakaszok a könnyű alvás, a mély alvás és a REM alvás, valamint az éber állapot, ami tulajdonképpen a két ciklus közötti, rövid időtartamú ébrenlétet jelenti. Ha ekkor szólal meg az ébresztő, kipihenten kelhetünk fel.
Hogy honnan tudjuk, mikor érünk egy alvási ciklus végére? Ebben segíthet az ezen az oldalon található alváskalkulátor.
A szakemberek úgy tartják, hogy legalább négy teljes alvási ciklusnak kell lezajlania ahhoz, hogy kipihenten ébredjünk.
Az alvás nem csak a pihenést szolgálja. Regeneráló, helyreállító hatása van, vagyis – leegyszerűsítve – alváskor a szervezet képes megjavítani azt, ami elromlott. Ezért lehet, hogy rosszkedvűen fekszünk le, de reggelre elmúlik a lehangoltság; és ezért fontos, hogy amikor betegek vagyunk, sokat pihenjünk, aludjunk.
Ha rendszeresen kevesebbet alszunk, mint amennyire a szervezetnek szüksége volna, annak számos következménye lehet az egészen elhanyagolhatótól a súlyosig. A másnapi fáradtságérzet, energiahiány csak rövid távon okoz problémát, de a folyamatos alváshiány a kognitív folyamatok lassulásával, az immunrendszer gyengülésével, a fizikai teljesítmény romlásával, súlygyarapodással, ezáltal a cukorbetegség, valamint a szív-ér rendszeri megbetegedések kockázatának növekedésével járhat.
Mit tehetünk a jobb alvásért?
Elsősorban életmódbeli változtatásokkal sokat javíthatunk az alvásunk minőségén, hiszen nem csak a mennyisége számít.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.